Nos....indul akkor az interjú rovat, amiben is több részen keresztül beszélgettem Györggyel, aki a 70-es évektől kezdve aktív szereplője volt a hazai játék importnak. Ez a mai első rész az első 38 percesre sikerült beszélgetésünk volt és ezen kívül jelenleg még 2,5 órányi tiszta anyag van, amit át kell írnom, tehát még ezen kívül legalább 5 részre lehet számítani és persze még folytatni is fogjuk Januárban a trécselést. Ez az első kicsit bemelegítés jellegű volt, de sokat beszélgettünk a G.I.Joe figurák hazai megjelenéséről, a játékimportokról és egy keveset a Star Wars figurákról is. Érintőlegesen a Lego is szóba került. Ezekről természetesen a későbbi epizódokban még többet lesz szó. 

A nulladik részt, ami a bevezetés volt és egyben György karrierjének és az interjú történetének bemutatása ITT OLVASHATJÁTOK. Aki még nem tette meg fussa át, mert egy csomó minden az ott leírtak tükrében értelmezendő. 

Rendben, akkor kezdhetjük.

Rendben, akkor ugorjunk neki és menjünk az ön kérdéseinek sorrendjében, de néha azért majd ugrunk és majd meg is látja, hogy miért. Induljunk, mondjuk a G.I.Joe ügyekben.

Tudomásom szerint az első G.I.Joe figurák 1986-87 környékén jelentek meg Magyarországon. Ezek nagyon érdekes módon a japán Takara által gyártott japán belpiacra szánt G.I.Joe figurák voltak. Ezeket lehetett kapni az Úttörő áruházban, a Dollárboltokban, de egyes kisebb trafikokban is. Tud-e esetleg valamit arról, hogy hogyan kerülhettek ezek Magyarországra? Hogy volt lehetséges, hogy amúgy csak japán belpiacon forgalmazott játékok itt kaphatóak voltak? Mivel más Japánból származó játékok is feltűntek kisebb számban, ebben az időben ezért én valamiféle tervezett felvásárlásra, hivatalos beszerzésre gondolok.

A G.I.Joe az egyik leghíresebb Hasbro termék….szinte csak úgy kerülhetett 89 előtt Magyarországra, ha valaki magán úton behozta. Tehát hivatalos magyar forgalmazója nem volt. Úgy kerülhetett be, hogy zsebimportba valaki behozta és akkor itt valami történt vele. Nem is nagyon lehetett kapni 88 előtt itthon. 1989-ben jelent meg az első jelentős mennyiségű G.I.Joe és ezt onnan tudom, hogy én voltam az importőre. Illetve hát a cég, ahol én akkor dolgoztam. Tehát hivatalos csatornákon keresztül nem nagyon kerülhettek ezek ide. ( szerk: a később még beszéltünk erről a kérdésről és az kiderült, hogy ez a dollárboltokra nem vonatkozik) Na, most nem tudom, mennyire ismeri azt a gazdasági rendszert, ami akkor itt működött….

Valamennyire azért ismerem. A külker adott akkoriban valamekkora keretet az importra jogosultaknak és akkor azok abból vásárolhattak.

Akkor csak nagy vonalakban. A Külkereskedelmi Minisztérium a mindenkori megfontolásai alapján készített egy elosztást a rendelkezésre álló deviza felhasználására és ezeket különféle szakmai elvek mentén szétosztotta a különböző minisztériumok és szakmák között. Így aztán jutott időnként a játékra is pénz… úgymond behozatali lehetőség.  Ezt kontingensnek mondtuk. Bizonyos termékekre, bizonyos keretek ki lettek alakítva és ezeket megkapták a különböző cégek. Játékban ezt nagyrészt a TRIÁL cég kapta meg, de nem ő használhatta fel, mert nem volt külkereskedelmi jogosítványa. Ezért a Konsumex-el együtt dolgoztunk. A Konsumex volt a külkereskedő, tehát a szétosztott keretet rajtuk keresztül lehetett elkölteni. Azt nem tudom megmondani, hogy tételesen kik kaptak a keretből, de a nagy részét a TRIÁL kapta meg. Sokáig csak a TRIÁL kapta aztán később a Skála is részesült belőle, meg még 1-2 apróbb cég. A Konsumex elvileg csak a külkereskedelmet bonyolította, de azért ők szakértők is voltak, szakmai tudással is rendelkeztek. Tehát nem csak az volt a lényeg, hogy ők csak lebonyolítsák az üzletet – bár azért javarészt így zajlottak a dolgok – hanem a külkereskedelemből fakadóan nekik megvolt a tájékozottságuk és megvoltak az ismereteik is az egyes területekről. A keret tehát a TRIÁL-hoz került, ahol a játékokkal kapcsolatos döntéseket mindig a legfelsőbb szinteken hozták meg, de az ajánlásokat is elfogadva. A minisztérium pedig mindig mondott ajánlásokat. És bár most épp nem erről beszélünk, de majd később visszatérünk erre….de a Lego eléggé felül volt reprezentálva a behozatalban. Emlékeim szerint 1969-ben jött először Lego Magyarországra, egész kis tételben és az akkori vezérigazgató döntötte el, hogy ezt meg kell próbálni. Mert ez a termék jó….de erre majd visszatérünk még. A Lego-n kívül még egy kevés jutott másra… némi Matchbox-ra, de ezeken felül nagyon kevés szabad felhasználású rész maradt. Erre mondtuk, hogy pántlikázott, tehát amikor valamire ráhúztunk egy „pántlikát”, hogy ezért az értékért, ezt kell vásárolni. A Lego és a Matchbox volt nálunk a pántlikázott termék. Hozzátenném a szocialista vagy KGST kereskedelem sem különbözött sokban ettől, mert ott is meg volt határozva, hogy melyik ország melyiknek mennyi transzfer rubelért szállíthat milyen terméket. De ez a „Tőkés keret” szinte teljesen meg volt határozva, hogy mire költhető. De szerintem kanyarodjunk vissza.

Igen akkor kanyarodjunk vissza a G.I.Joe-ra.

Nem volt külön G.I.Joe keret, tehát ezt csak úgy nem lehetett vásárolni. Sőt ezért is nem nagyon valószínű, hogy 89 előtt nagyobb mennyiség érkezett volna hivatalos csatornákon keresztül. Az első nagy mennyiséget az a cég importálta 89-ben Franciaországból, ahol én akkor épp dolgoztam.

Valamilyen úton-módon mégis kerültek az országba, hiszen én is valamivel korábban kaptam az első darabjaimat.

Meg lehetett venni például Bécsben. Az volt a legközelebb…például a bécsi IV.kerületben volt egy nagyon jó játékbolt. Mikor pl. Star Wars Millenium Falcont akartam venni a gyermekeimnek, akkor azt én is ott vettem meg. Nézze…Bécsbe az ember elment egy évben párszor, amikor már lehetett. Amikor mi mentünk akár hivatalos úton, akár magánúton és épp nem volt vasárnap, akkor ezt a játékboltot mindig megnéztük. Ugye nekem van három gyermekem és amennyire a lehetőségeim engedték igyekeztem nekik jó kis játékokat venni. Na de ez Star Wars és nem G.I.Joe.

Valóban, hát az kicsit korábban ment, de én úgy vettem észre amúgy, hogy nálunk ez egy ilyen váltótéma volt, tehát amikor a boltokból kikoptak a Star Wars figurák akkor utána, ahelyett váltottak a kereskedők a G.I.Joe figurákra. Ugye a 80-as évek közepén valamennyire elérhetőek voltak a Star Wars figurák és amikor azok lecsengtek akkor utána jelentek meg az első G.I.Joe-k.

Az időrendi sorrend hasonló, de ezek nem következnek egymásból feltétlenül. Ahogyan írta is, az első Star Wars figurák 79-ben kerültek Magyarországra hivatalosan. Lehetett ebből is zsebimport, ugyanúgy ahogy mindenből. A magyarok kimentek és innen-onnan behoztak számítógép alkatrészeket, meg mindenfélét. A határ mellett ott van Parndorfban az a nagy bevásárlóközpont. Ezeken a helyeken a Spar-nak is volt nagy áruháza, meg volt a Metro és az emberek, amikor kimentek hoztak be olyan dolgokat is, amiket itt pénzzé tudtak tenni. De ha valaki ment Moszkvába például, akkor oda is vitt olyan dolgokat, Bűvös kockát, farmert meg hasonlókat, amire meg ott volt kereslet és el tudták adni. 

Én azt nem értem megmondom őszintén, hogy hogy lehetett ekkora mennyiség. Ezeket a dolgokat én is tudom, de hogyan volt lehetséges az, hogy mondjuk a 80-as évek közepén, amikor még nem igazán volt szabadság meg szabadkereskedelem.

Abszolút nem volt szabadkereskedelem

Hogy hogyan volt lehetséges az, hogy mondjuk 85-ben 86-ban a Móricz Zsigmond körtéren vagy egy csomó másik trafikban volt mondjuk bent egy rakás Star Wars figura. Én nehezen tudom azt elképzelni, hogy mondjuk, jön haza Bécsből egy magyar és oké azt még el tudom képzelni, hogy akár 10-20 figurát hazacsempész, de ezeken a helyeken néha olyan mennyiségek voltak, amit nem tudok hová tenni.

Na, most a 79-es első Star Wars „import” után azért abból voltak még további importok. Tehát az azért valamennyire jött. De egyébként lehetséges a dolog. Most ezt ne úgy képzelje el, hogy betette a zsebébe és úgy hozta, hanem mondjuk, amikor a család kiment Bécsbe bevásárolni, akkor a saját cuccok mellett hozhattak ilyet is. Nézze a vámnál azt nézték meg…akit megnéztek. Egyébként be is vallhatta, hogy hozta. De ezek azért apró dolgok voltak nem nagyon figyeltek az ilyenekre. Ezek nem voltak fontosak annyira. Ha valaki hozott egy hűtőt, azt nyilván észre lehetett venni, mert fent volt a kocsi tetején. Az hogy most hozott magával pár játékot az igazából nem érdekelt senkit. Itt egy apró sztorit engedjen meg nekem. Olyan 89 körül voltam kint Kínában hivatalos kiküldetésen. Hoztunk magunkkal két hatalmas doboz játék mintát. Olyan mintát, amiből azt szerettük volna, hogy import legyen. Nem vallottuk be a vámnál, szépen toltuk befele, mert hát csak 1-1 darab minták voltak benne. A vámtiszt nő, aki rettentő éber volt elállta az utunkat és bekiabált, hogy „főnök! Itt van egy ember, aki értékes japán játékokat akart becsempészni!” Na, most a kínai és a japán közötti különbséget nagyjából mindenki tudja, de hát a betűk neki hasonlítottak…. És volt ott egy százharminc darabos minta, ami nem arra jött, hogy eladjuk, hanem el akartuk vinni, bevizsgáltatni. Akkoriban még kötelező vizsgálatok voltak a KERMI-ben és nem volt még érvényben a CE jel. Aztán persze megúsztuk, de ezzel csak azt akartam önnek mondani, hogy a vámos azt vette észre, amit észre akart venni. Nem azt mondom, hogy korrumpálva voltak, de ha az ember jött egy kocsival, akkor vagy megnézték, vagy nem nézték meg. 60-70 db mondjuk G.I.Joe figura azért nem egy olyan hatalmas terület. Elfér 1-2 nagyobb dobozban. És ilyen fordulót mondjuk lehetett csinálni 1-2 szer egy hónapban, ha arról volt szó. A 80-as évek közepe felé már lazább volt a jövés menés. Nem volt szabad import még, de ilyeneket azért már lehetett csinálni.

Tehát akkor, akinek volt útlevele és valamilyen módon tudott mondjuk dollárt seftelni, akkor az, ki tudott menni, havonta akár kétszer bevásárolni és tudott behozni több cuccot is.

Vagy odakint dolgozott, mert ilyen is volt sok azért akkor már. De ezekről igazából bővebbet nem tudok mondani, de végeredményben emiatt valóban megjelentek néhány helyen ezek a figurák. De nem a hivatalos csatornán keresztül, hanem mondjuk úgy, hogy aki behozta, odament a boltosokhoz, mutatta neki, hogy nézd, milyen frankó dolgot hozok neked….adjál érte egy százast el fogod tudni adni mondjuk háromszázért. És ebbe sokan belementek. Ezek nagyon jó segítségek voltak nekik például a leltárhiányok kiküszöbölésében, de gondolom nem is minden került a pénztárgépbe. De ezeket én nem látom át kristálytisztán, mert én ugye ilyen közegben sosem dolgoztam.

Na de térjünk vissza akkor a kérdéseire.

Rendben térjünk.

Szóval az első Star Wars figura, 79 volt, erről majd még beszélünk. Az első G.I.Joe pedig 1989 szeptemberében került Magyarországra…mármint hivatalosan, szabályszerűen vagy törvényesen, vagy nem is tudom, mi lenne rá a jó szó. Ennek a történetét akkor dióhéjban elmondom.

Rendben.

1989-ben eljöttem a TRIÁL-tól… én akkor a játékkereskedelmi igazgatója voltam a cégnek. Akkor aktuálisak voltak az átszervezések…mindenből mindent csináltak…GMK-kat később Kft-ket. Például a TRIÁL-t is szét akarták darabolni, majd szét is darabolták négy különböző részre. Lett belőle egy játék, egy sport, egy hangszer vállalat és egy kiskereskedelmi bolthálózat. Nem tudom már a nevüket, de én ebben nem akartam részt venni, úgy ahogy ki voltak írva a dolgok. Személyesen én úgy láttam, hogy ez nem helyes és nem akartam benne részt venni. Akkor éppen kint voltunk Kínában, amikor megkaptuk a vállalati tanácsnak ezt a határozatát. Végigolvastam majd bejelentettem, hogy én ebben nem veszek részt. El is jöttem onnan és elhelyezkedtem egy kis cégnél. Egy kis dunakeszi Kft-nél, ahol azt hiszem akkor 27-en dolgoztak csak. De lehet, hogy még kevesebben. Nem emlékszem az árbevételére, de nem volt egy komoly dolog. Úgy mentem oda, hogy az ügyvezetővel azt beszéltük meg, hogy próbáljam meg egy kicsit felpörgetni az eladásokat. Értékesítési vezető volt azt hiszem a beosztásom. A cég ruhákat, paradicsomsűrítményt, húskonzervet, harisnyát meg ilyesmi dolgokat vett meg például a Délkertől és adott tovább más cégeknek. És ez nekem baromira nem tetszett, mert ez nem az én szakmám, meg annyira nem is értek hozzá. Bár valamennyire azért beletanultam például a paradicsomsűrítménybe is…Augusztusban aztán azt mondtam a főnöknek, hogy tudok én egy jobbat ennél. Nekem vannak kapcsolataim, vannak ismereteim…..a játékokhoz értek, csináljuk inkább azt. Azt mondta jól van, próbáld meg és adott némi szabad kezet. Hozzátenném, hogy ekkor még mindig nem voltak szabad keretek, vagy ha igen akkor is maximum csak a TRIÁL használhatta fel azokat. Ezért elkezdtünk keresgélni az ismeretségi körünkben, hogy hogyan lehetne devizakímélő konstrukciót találni. Hogy hogyan lehetne a kereten kívül importálni és találtunk is ilyen megoldást. Volt egy cég…majd eszembe fog jutni a neve, a Guszev utácában. Egy textil külkereskedelmi cég és nekik voltak import lehetőségeik. Mégpedig úgy, hogy ők ilyen barter boltokat csináltak. Megvettek valamit valahol azt eladták valahol megint megvettek érte valamit és egyszer csak dollár lett ebből. A dollár volt a kereskedés alapja egyébként. Na, ebből a plusz lehetőségből aztán vásároltunk G.I.Joe figurákat. Azt mondhatnám konténerszámra, de azért nem így, mert nem konkrét konténerek voltak, hanem az egész akkori G.I.Joe brandből vásároltunk mindenfélét. Ujjnyi vastagon…mondhatnám. Az egész dolognak pedig az volt az előzménye, ami az 1979-es Nemzetközi Játékkiállításon történt….mégpedig hogy összeakadtam egy viszonylag régi privát ismerősömmel. Az illetőt Gene Taub-nak vagyis Taub Jenőnek hívták. Marosvásárhelyről származott és Amerikában a Hasbronak lett a valamelyik termelési vezetője. Ő és egy másik fiatalember, aki elnökhelyettes volt az európai igazgatóságon a Hasbro-nál eljöttek erre a kiállításra, Magyarországra és mi leültünk beszélgetni. Akkoriban a beszélgetés azért nem úgy zajlott, ahogy manapság… úgy értem hiába beszéltek ők magyarul vagy mi angolul….a Jenő persze tudott magyarul és sokáig ő is tolmácsolt, de hát külkereskedő nélkül ez nem volt hivatalos tárgyalás. Így maximum megihattunk egy sört, de kb még arról is jelentést kellett volna írnom. Na de a lényeg az, hogy felvetette akkor ez a páros, hogy hát mit tudnánk csinálni. Pénz az nem volt.. 79-ben aztán semmilyen szabad pénz nem volt, meg barterek sem. Elkezdtünk gondolkodni, hogy hogyan lehetne megoldani az együttműködést, de végül ezt akkor nem sikerült megoldani.

Most itt arra utal, hogy akkor a Hasbro valamilyen játék itteni gyártását engedélyezte volna, de végül a 79 oldalas termékspecifikáció átadása után elakadt ez a folyamat. Mi volt ez a játék illetve mi volt ennek a története. Úgy olvastam, hogy licensz alapján gyártott volna valamelyik itthoni cég valamilyen Hasbro terméket. Melyik hazai cég gyártott volna?

Azt találtuk ki, hogy mivel nincsen pénz, valamilyen módon próbáljunk meg egy bartert csinálni. Termelésben. A termeléshez a magyar a munkaerőt és az anyagot adta volna, ők adták volna a technológiát és a hivatalos felügyeletet. De nagyon hamar visszarettentünk tőle, pontosan, azért amit említ, hogy lehetetlenség volt megtartani csak egy terméknek ezt a 79 oldalas előírását és másképpen meg nem volt szabad belevágni, mert a licensz sérült volna. Ennél fogva ez az üzlet nem jött létre.

Lehet tudni, hogy ez milyen jellegű játék volt?

Lehetne, de nem emlékszem már rá. A Hasbro-nak valami nagy darabos dolga volt és valami centrifugál öntés volt a dologban. Volt valamelyik magyar termelőnek centrifugál öntő kapacitása, ami a technológiák felső részébe tartozik és ezt használtuk volna fel arra emlékszem. Mindenfélével próbálkoztunk, hogy hogy lehetne megoldani, de nem sikerült. No de….mi akkor a Hasbrosokkal jó barátokká, illetve ez nem is jó szó…jó ismerősökké váltunk és utána több nemzetközi vásáron is találkoztunk. Ugye például a Nürnbergi játékkiállításra az ember mindig elment vagy kiküldték, ott volt a Konsumex és a TRIÁL együttesen….és ilyenkor ezeket a jó ismerősöket mindig felkerestük. A Lego-t, a Matchbox-ot is, amikből egyébként volt hivatalos import is persze. Minden vásáron találkoztunk, megnéztük az újdonságaikat, megmutatták merre fejlesztenek. Megnéztük, mit lehetne csinálni. Működtek ezek a kapcsolatok. Ezek hivatalos találkozók voltak amúgy, de feltétlen cél nélküliek.

Hát informális találkozók….ápolták a jó viszonyt, satöbbi

Igen az is fontos volt. Azt hozzá tenném, hogy minden ilyen tárgyalásról hivatalos emlékeztetőt kellett csinálnia a külkereskedőnek, ha külföldivel vagy nyugatival találkozott. Időnként a Belkereskedelmi Minisztérium részére mi is küldtünk. Nem volt ez kémkedés meg semmi ilyesmi, egyszerűen csak be kellett számolni, hogy kivel mit beszéltünk. Különösebben ez nem volt visszataszító, de kellemetlen volt, mert fölösleges volt. Céltalannak láttam az egészet. Na de… miután sokszor találkoztunk a Hasbro-sokkal, nekem 89 őszén eszembe jutott, hogy hát annó nem csak a Matchboxot meg nem csak a Lego-t ismertük ám, úgyhogy felkerestem a Hasbro-t, akik nagyon megörültek nekem. Londonban volt a Hasbro Európai igazgatósága… most nem tudom, épp hogy van. Onnan, viszont a francia „háztól” szerveztek hozzánk árut. Pontosan nem emlékszem már a nevekre, de egy Barracuda nevű jármű megmaradt (szerk. nyilván kicsit későbbről), meg egy „Vámpiroska” nevű lány talán (szerk. ez nem biztos, hogy azonos Scarlettel), de akkor még persze nem ez volt a neve neki. Behoztunk kb fél konténernyi figurát meg rengeteg járművet. Elég tekintélyes mennyiséget. Ezen az említett konstrukción keresztül a textiles külkereskedő céggel.

Tehát lényegében ez a dunakeszi cég ahol ön akkor már dolgozott, a textilkereskedő vállalat konstrukcióján keresztül hozott be az európai Hasbro-tól francia figurákat.

Nem egészen. Az Európai Hasbro alá tartoztak a különféle országokban működő leányvállalatok az angol a francia stb és bár a Hasbro Europe-al beszéltünk, de ők a francia alvállalatban látták azt a lehetőséget, azt a készséget, hogy Magyarországra árut szállítsanak ezen a konstrukción keresztül. Tehát az áru tőlük jött...mert nekik volt mobilizálható készletük. Drága volt a dollár…62 forint körül. De biztos, hogy legalább másfélszeres ára lett a dolgoknak ezen a láncolaton keresztül. Ez egy kicsit drágává is tette a devizát, de így még mindig jó volt, mert ezek a játékok sehol sem voltak máshol…hasonlók sem voltak akkor. Annak idején, amikor ezt csináltuk lehetett kapni talán 3000 féle játékot itthon, talán még annyit sem… (szerk. ma alsó hangon a tízszeresét) és a viszonylag elfogadható módon működő kínai játékok még a jobbakat jelentették ezekből. Az NDK-n kívül persze, mert azért mégiscsak az vitte akkor a prímet. De erről majd még szintén beszélni fogunk. Na de visszatérve a G.I.Joe-hoz , 89 szeptemberében így elég nagy mennyiség került a piacra. Úgy….hogy mindenki, akihez odakerült el tudta adni…. tehát nem maradt készleten senkinél!

Erre már én is emlékszem

Mondhatnám azt is, hogy ahogy annak idején a Lego-ért sorba kellett állni, úgy ezekért a termékekért is akkor ugyanúgy oda kellett menni, mert bizony nem is volt belőlük elég. Az egyik legnagyobb felvásárló a Fehérvár Áruház volt, ami az én szememben az egyik legnagyobbá nőtte ki magát az ügyfelek közül. Az egyik vezetője, aki még ma is játékokkal kereskedik Fehérváron….van egy játékboltja…  illetve az ő keze alá dolgozó egyik osztályvezető nagyon meglátta a fantáziát ezekben a játékokban és hihetetlen mennyiséget tudtunk ott elhelyezni. El is fogyott. Általában mindig csak annyit vásároltak mindenből, amennyit úgy hittek, hogy el fog menni és mindenki aggódott, hogy de mi lesz akkor, ha elfogy… akkor honnan fogják beszerezni. Na és ezért túlbiztosították magukat. Pécsen is volt egy áruház a Konzum áruház…azt hiszem már az is csődbe ment… nem is tudom van-e még bármelyik áruház, amivel dolgoztam és nem ment csődbe…persze nem azért mentek, mert én nem szolgáltam ki őket. :) Na de ez az áruház például akkor nagyot alakított. Meg Kecskeméten az Alföld áruház…azt hiszem, az még működik.

Nekem személyes emlékeim a kispesti Centrum áruházból vannak. Ott biztos, hogy lehetett kapni G.I.Joe-kat is akkoriban.

Bizonyám! Meg a Győri Arrabona….a Konzum…a Fehérvár áruház ezek a legnagyobb vevőim közé tartoztak.

Ezek akkor önöktől, az ebből a konstrukcióból származó figurákat vették.

Igen hát a cégtől ahol akkor voltam. Lego is volt, még mert még az is belefért ebbe a konstrukcióba. Ez 89-90-ben ment. Emlékeim szerint 15-20 féle G.I.Joe járművet és körülbelül a teljes európai választékú figura palettát forgalmaztuk. Nagyjából ugyanazt, ami a franciáknál volt, ők is ezt a multi language csomagolást alkalmazták. Megcsinálták azokat, amik éppen kellettek, bekerült a csomagba a 24 figura – azt hiszem ennyi volt benne – és aztán az idekerült. Mi pedig úgy, ahogy volt felcimkéztük és eladtuk a boltokba. És dörzsöltük a tenyerünket….azért így 89-90 ben…én 90-ben jöttem el ettől a cégtől…azért a létszám is tisztességgel megemelkedett és hát a bevétel is. Tízszeresére vagy hússzorosára. Nem biztos, hogy csak ettől volt, de ennek fontos szerepe volt benne. Ez az üzlet megerősítette ezt a céget. És ez nagyjából 5 hónap alatt zajlott le, mert augusztusban kezdtük az importot és decemberben zártuk le azt az évet. Persze az importot ekkor még nem fejeztük be.

Visszatérve a legelső dologra, amiről ma beszéltünk. Ugye arról beszéltünk, hogy ezek a játékok biztos nem hivatalos importból kerültek be. De mi a helyzet a japán dolgokkal, csak mert egyes visszaemlékezőim szerint konkrétan például a Konsumex-nek a dollárboltjában lehetett megvásárolni ilyen G.I.Joe-kat és nem csak azt, hanem más japán játékokat is, például Gobotokat.

Ez könnyen lehet.

Ezt így akkor ők ilyen külön utakon valahogy beszerezték?

A Konsumex és a devizaboltja az egy külön ágazat volt ….Miután nem forintért adták el és nem „forintosult” a dolog elméletileg, ezért ők azt csináltak, amit akartak. Az Intertourist is meg egyéb devizaboltok. Igazából a Konsumex devizás boltjai, valamiféle piaci igények alapján hoztak be devizáért dolgokat, amiket aztán devizáért adtak el. Műszaki cikkeket is. Így is kerülhettek be játékok, de erre nem volt rálátásom

Tehát akkor a devizaboltok, illetve az ő anyacégük devizáért ezt be tudták szerezni külön utakon.

Igen. Az ő dolguk nem tartozott semmilyen kerethez. Nem nagyon tudom, mert sosem dolgoztam benne, de a devizás boltok választéka mindenben eltért. Műszaki termékekben is meg mindenben. Lehet ezek is devizakímélő konstrukciók voltak nem tudom, de ezek nem keretre mentek az biztos. Aki tudta az megteremtette magának az ilyenekre a hátterét. De ez törvényes ügyeskedés volt, semmi tilos nem volt benne, de természetesen mindent a KERMI-vel be kellett vizsgáltatni. Ezt mi is mindig megtettük.

Rendben. A G.I.Joe kategóriában, akkor még arról a kártyáról beszéljünk, amit mutattam önnek. Ez egy magyar gyártmányú játékkártya volt, ami 1989-ben jelent meg bizonyos trafikokban, illetve néha nagyobb boltokban is. Tud-e esetleg ezekről valamit?

Nem tudok róla. De megígérem önnek, hogy ránézek jobban és megérdeklődöm a még élő kapcsolataim között. Ha valamit megtudok róla, akkor szólok önnek. De egyébként az ilyen gyűjtő és egyéb kártyák sosem vonzottak.

Köszönöm. Ugye nekem volt ilyenem és elhatároztam, hogy amit csak lehet, kiderítek erről a kártyáról, ha lehetséges. Bolondultam érte, meg bolondultam, bolondulok ma is a G.I.Joe-ért.

Megkérdezhetem, hogy mennyi idős Balázs?

Én 33 éves vagyok, 85 januári vagyok.

Hát akkor a legkisebb fiam is idősebb önnél. Nekem három gyermekem van és ők is részesei voltak ennek a szerelemnek. És egy dolgot bánok nagyon, ezt még elmesélem… hogy volt a Hasbro-nak egy repülőgép anyahajója. Ilyen két méter hetven centi hosszú.

Flaggnek hívják, igen.

Igen, akkor ismeri. Én mindenképpen akartam egyet a gyerekeimnek. A két fiú bele volt zúgva….mert vittem nekik haza a katalógust, amiben tételesen leírtak mindent a termékekről, igaz angolul, de be voltak rá zsongva teljesen. (szerk. ez valami retailer katalógus lehetett) És nem tudtam szerezni….

Hát igen az Európában nehéz eset volt. Nem volt belőle itt olyan sok.

Hazaszállítani mondjuk New York-ból nem nagyon lehetett volna. És ezt nem is gyártották Európában, pedig elég sok mindent gyártottak Európában. Rendelést adtam le rá, de végül nem sikerült beszerezni.

Igen hát ezt ma is nehéz beszerezni. Gyűjtői szempontból se semmi, én összesen 1-2 darabról hallottam csak, ami itthon van.

Valakinek van? Megáll az eszem. Hát ne tudja meg mit lapátoltam, hogy egy ilyenünk legyen. Minden ismerettségemet latba vetettem. De nem tudtam szerezni. Akkor mondtam egyébként a gyerekeknek, hogy kimegyünk Bécsbe, na és akkor hoztuk a Millenium Falcon-t, hogy valamennyire kárpótoljam őket. Hát ők nem értették, hogy ez hogyan van, hogy ilyet nem lehetett szerezni.

Hát ezt meg tudom érteni, én is voltam ugye a gyerek oldalon.

Jó, akkor most tartsunk egy rövid szünetet, aztán folytatjuk.

A következő részben az is ki fog derülni, hogy György a G.I.Joe importőr dunakeszi cég után hol folytatta a munkát a továbbiakban…. de lesz szó még a későbbiekben G.I.Joe-ról, Lego-ról, Star Wars figurákról, Transformersről, Matchboxról, Jurassic Park-ról, Sindy-ről, Alienről, de persze a keleti játékokról és a játékvásárokról is. A következő részben a rendszerváltás korabeli átalakulások és György újabb állomáshelyei lesznek a téma fókuszában. Reményeim szerint azt egy hét múlva olvashatjátok majd és az a második, 58 perces beszélgetésünk leirata lesz, tehát egy picit hosszabb, mint a mostani. 

TB