A mai interjú epizódban folytattam a kidolgozott kérdéseim feltevését Gyuri bácsinak…szó volt a G.I.Joe katalógusokról….a Barbie-ról…az Action Man-ről, de egy kicsit érintettük a Playmobil játékokat is. Tartsatok velem ma is….

Az érthetőség kedvéért, aki még nem tette…. olvassa el az előző epizódokat is.

0.rész - Bevezetés

1.rész

2.rész

3.rész

A hazai G.I.Joe és Transformers katalógusokat körülbelül mikortól adták ki? A 94-es esetében egyértelmű a dolog, mert a hátsó oldalon ott vannak a magyar Hasbro boltok nevei és címei, tehát az már biztos, hogy itteni. A korábbiakon viszont nincsen ilyen, de a papír és a szerkezet alapján én úgy következtettem, hogy már kb. 1992-től készültek itt, a helyi piacra szánt, saját Hasbro katalógusok.

Ez így is van nagyjából. Először fel kellett építeni a partnerhálózatot, ami hát messze volt azért a tökéletestől. A katalógus hátulján látható is, hogy többnyire privát boltok voltak a hálózatban. Ezek közül nem is mindenki járult hozzá, hogy megjelentessük, nem tudom megmagyarázni, hogy miért, de ilyen is volt. A technikája nagyjából az volt, hogy a Hasbro egész Európára rendelkezett egyrészt reklámfilmekkel, másrészt képekkel is. Katalógust ugye mindenki csinált, minden „Hasbro” ország és ezekhez a képek rendelkezésre álltak. Először el kellett dönteni, hogy mit akarunk mondani, aztán azt, hogy kinek, mert ez sem volt mindig egyértelmű és aztán elkértük a képeket a cégektől. Többnyire az európai központtól, mert ott majdnem minden megvolt, de volt olyan is, ami nekünk annyira nem felelt meg, így csináltattunk 1-2 saját képet is, ha olyan volt a mondanivaló. A társasjátéknál vigyázni kellett, mert nem volt mindig egyértelmű, hogy mondjuk azt akarjuk-e megjelentetni az egércsapdánál, hogy „Mouse Trap” vagy mondjuk a magyar nevét. Amikor már volt marketingesünk illetve marketinges partner, akkor ezeket ők intézték. Ezekkel csak az elején kellett, hogy foglalkozzak. A reklámfilmeknél is így volt, a reklámfilmek nagyjából készen voltak, csak a megfelelő hosszúságúra kellett őket vágni, mert egyrészt a reklámidőt nem tudtuk megfizetni, másrészt a mondanivaló ennyibe is belefért. Az volt a lényeges, hogy a reklámfilm kritikus részei megmaradjanak. A képeknél is így volt, a „kritikus” képeknek meg kellett maradnia. Tehát azoknak, amik a mondanivaló lényegét hordozzák.

Miután megvoltak a képek és eldőlt, hogy mi kerül a katalógusba, akkor ezeket végülis itthon kivitelezték, nyomtatták.

Ezt nem tudom száz százalékra megmondani, de nagy valószínűséggel igen, mert az a nyomtatókapacitás, ami itthon akkor elérhető volt, az már elég széles volt. Az árak pedig a töredékei voltak az európai áraknak. De ezt csak gondolom, mert ezekbe ilyen szinten nem folytam bele, múltkor említettem, hogy volt már ügynökség és ezeket ők intézték. Kapacitásunk sem lett volna mindent magunk intézni, mert amikor eljöttem a Hasbro-tól, még akkoris csak elég kevesen dolgoztunk az irodában.

Végülis akkor nem is kellett, hogy olyan sokan legyenek.

Nem kellett több ember. Voltak dolgok, amiket megcsináltunk magunk… azért a jelentős részt…eladást, beszerzést, piacszervezést stb., de például a raktározási munkákat is kiszerveztük. Felesleges is lett volna venni egy raktárat, úgyhogy bérbe vettük és egy olyan cégtől, akinek volt komissiózási kapacitása is. Nyilván a fuvarozásnál is nagy nemzetközi fuvarozó cégekkel álltunk kapcsolatban. Ennek a megszervezése nem volt kis feladat, mert mondjuk Kínából 3-3,5 hét alatt meg kellett, hogy érkezzen az áru, de a maximum a 28 nap volt. Ez azt hiszem ma is egy szép mutatvány lenne. Tengeren jött aztán a nagy európai kikötőkből kamionokkal szállították ide az árut. Kezdetben ezt is én szerveztem, de később lett már operation menedzserünk.

Ez érdekes, mert ugye ez nagyjából ma is így van és a szállítás ma sem gyorsabb.

Ez nagy kaland volt, ezt elmondhatom önnek, hogy ez a szállítási része nagyon kalandos volt.

A G.I.Joe szállításokkal kapcsolatosan emlékszik még esetleg valamire?

Emlékszem, hogy egy dobozban 24 figura volt, 6*4 –es leosztásban, tehát hat karakterből 4-4 darab. Ez volt a standard, de volt, amikor ettől eltértek és egy adott karakterből többet tettek bele a másik rovására, tehát volt olyan, amikor az egyikből csak 1-2 darab volt a csomagban. De ez máshol is így volt.. például a Star Wars-nál is. Mondjuk Darth Vaderből ugye nyilván többet kellett gyártani.

Raktározott -e a Hasbro nagyobb játékkészletet itthon és mi történt az esetlegesen eladatlan játékokkal? Lehetségesnek tartja-e, hogy valahol valamilyen áruház rég elfeledett pincéjéből mondjuk nagyobb mennyiségű G.I.Joe vagy egyéb játék kerülhet elő ( Ezt csak azért kérdezem meg, mert minden gyűjtő erről álmodozik és sokszor beszédtéma, hogy ilyenek létezhetnek-e itthon) 

A Hasbro sokáig raktározott nagyobb készletet itthon, mert nem is lehetett volna másként dolgozni. Valamikor ezért igen nagy Hasbro készlet volt itthon. Valamivel kevesebb, mint egy évre való betárazott készlet, mert ugye nem tudhattuk, hogy éppen mi fog történni, mi mennyire lesz elérhető. Hogy megmaradt-e valahol, azt őszintén szólva nem hiszem. Ha véletlenül elő is kerül valami, az szerintem csak privát kézből kerülhet elő, mert valamikor, azt hiszem 94-ben, az utolsó Hasbro évemben, innen szállítottuk ki a Kelet-Európai területekre is a felvett rendeléseket, a mi készletünk terhére. Akkor éppen a német Hasbro-tól kerültek ide termékek ennek a fedezetére. Aztán túl is haladta ez a normális szintet. A készleten tartás költségei meglehetősen drágák voltak, úgyhogy emiatt átalakították a rendszert úgy, hogy más legyen, de arról már nem tudok sokat. Maradék készlet szinte biztosan nincs illetve maximum privát kézből, magán boltok maradékából lehet ilyen. De ezek a játékok tömegével, ilyen úgymond elfeledett raktárban itthon egészen biztosan nincsenek. Szóval ezek hiú ábrándok…ha voltak is beragadt készletek, azt nagy valószínűséggel elszállították, vagy eladták valakinek egyben, de itt nem maradhatott. Saját raktár nem is volt csak bérraktár és azt fel is kellett számolni.

1992-ben itthon feltűnt néhány G.I.Joe képpel ellátott tolltartó is a hazai boltokban. ? Egy Gulliverről szóló videóban látszottak is. Ezekhez a magyar Hasbronak volt valami köze? Hivatalos termékek voltak?

Ezeket a Gulliver maga gyártatta, az ő saját termékeik voltak. Nekünk ezekhez nem volt közünk, ezt ők maguk intézték és a licenszet sem velünk kellett intézniük, úgyhogy erről nem tudok igazán többet. A Gulliver sokféle saját terméket gyártatott magának például társasjátékokat is.

A Hasbro után beszéljünk egy kicsit a Mattel-ről is…Beszéltünk arról, hogy a Sindy babával a saját korábbi munkája, azaz a Barbie ellen kellett "küzdenie". Mi volt ez a munka a Barbie-val és mikor? 

Annak idején, amikor az állam kiosztotta a kereteket és megmondta mit mire kell költeni, a 80-as években a Triálnál jutott egy egészen kicsi rész a Mattel termékekre is. Barbie-ra illetve hát, arra nem emlékszem, hogy Hot Wheels autó volt-e , de szerintem nem, mert akkor a Matchbox-ot kultiváltuk és két modellautót felesleges lett volna behozni. De vettünk, viszont He Man figurákat. Még egy, He Man-es nyakkendőm is volt, mert egyszer részt vehettem egy monte-carlói, Head Start-nak nevezett Mattel rendezvényen. De erre még visszatérünk. Akkoriban olyan kicsi volt az a pénz, amit a Mattel árukra lehetett fordítani, hogy nem lehetett náluk jó árakat elérni. Ezért nem is vettünk közvetlenül a Mattel-től semmit. Viszont voltak Kelet-Európai megbízottjaik, viszonteladóik és nekünk is egy ilyen osztrák nagykereskedővel volt kapcsolatunk, aki csak alig drágábban adta az árut, mint a Mattel. Az úrnak Bécsben volt a bemutatóterme és az ő szervezésében utazhattam ki erre a Mattel rendezvényre is. De természetesen oda sem egyedül mentem, hanem a Konsumex-el együtt. Egyrészt a jogosítványok miatt, másrészt ezek az üzletkötők nagyon sok mindent tudtak. Nagyon jó tanácsokat adtak a különféle választásoknál, mert nekik meg voltak a tapasztalataik a saját devizás boltjaikkal és ezeket ilyenkor el tudták mondani….ilyesmire kell gondolni, hogy például a „fürdőruhás Barbie-ból, ne rendeljetek annyit, mert kell hozzá még plusz ruha is” és hasonlókat. Tehát a Konsumex a feladatát is elvégezte, nagyon sokszor tolmácsoltak is nekünk és tanácsokat is adtak a saját tapasztalataik alapján. Na de visszatérve az elejére, megjelent a Barbie a piacon, de nem az én üzletkötésem eredményeként. A Mattel termékekkel többnyire a főnököm foglalkozott, de nyilván jutottak részfeladatok nekünk is. Az elején nagyon kis számban importáltuk, de muszáj volt, mert keletkezett rá kereslet. A Quelle, meg Otto illetve hasonló katalógusok bejutottak ugyanis az országba és abban nem csak szép női ruhákkal, hanem játékokkal is lehetett találkozni. Az ilyenek felcsiklandozták a keresletet, mert ezekben Barbie az mindig volt. Úgyhogy vásároltuk, de a mennyiség is meg a választék is nagyon kicsike volt. Nagyon kevés kiegészítőt lehetett csak kapni itthon, ezért nem is volt értelme olyanokat behozni, amihez kiegészítőkre lett volna szükség. De azért néha jutott pénz egy kis bútorra, vagy kiegészítőkre is. Az élet úgy hozta, hogy néha ezekkel is foglalkoznom kellett, de ez nem az én elsődleges feladatom volt. Azt sem mondhatnám, hogy Mattel vagy Barbie rajongó voltam. Ennek ellenére azért kimentünk erre a Head Start-ra és ott kaptunk egy ilyen ajándék nyakkendőt. Nekem, He Man-es jutott, a hölgyek talán Barbie-sat kaptak. A nyakkendő sokáig meg is volt, amíg az egyik fiam le nem nyúlta és nem tudom mit csinált vele… De nem csak a Barbie létezett akkoriban…valamikor a 80-as évek végén, de még a TRIÁL-os korszakban összefutottam egy német nagykereskedővel, akinek volt Németországban egy terméke…amint Petrának hívtak. Ez az egyike volt a nagy hölgybabás hármasnak, de később aztán ez a márka kicsit visszaszorult. Ez a Petra minőségben nagyon megközelítette a Barbie-t, árban viszont kb. a fele volt. A TRIÁL-os időszakom utolsó hónapjaiban ezért vettünk is ezekből egyszer kétszer egy kisebb mennyiséget és nagyon jól is fogyott. Ezért amikor én már a dunakeszi cégben dolgoztam, felvettem a kapcsolatot ezzel a nagykereskedővel és vettünk tőle ilyen babákat szép számmal. Mivel az ára nagyon kedvező volt ezért ez nagyon jól belefért abba az árucsere konstrukcióba, amiről már beszéltünk és akkor is nagyon jól fogyott a Petra.

Akkor ez is jó minőségű termék volt. És ahogyan a múltkor beszéltük a sarkalatos pont ezeknél a babáknál a haj minősége és rögzítési módszere volt.

Igen. Ezeknek jó minősége volt. A babáknál figyelni kellett a karjuknál is meg a lábuknál is, hogy ha mondjuk, kitárja a karokat a gyerek, akkor az, hogy jön ki a testből ….hogyan lehet visszatenni, nem-e veszélyes és  hasonlókra. Kezdetben egyébként a G.I.Joe-knál is voltak hasonló kérdések. Ezért az ilyeneket rá kellett írni a használati útmutatóra.

A G.I.Joe-nál mondjuk az a jó, hogy nagyon könnyen javítható. Lehet cserélni a gumit, könnyen szétszedhető és a helyére lehet tenni mindent. Úgyhogy a sérült harcosokat hamar újra csatasorba lehetett állítani.

Pontosan. A babáknál a Petra is ilyen volt. A Barbie-ra már nem emlékszem, de reklamáció az nem volt semmire. Ezek szépen fogytak… játszottak vele és kész. A Barbie mellé ott volt a Ken, a Petránál azt hiszem Fred-nek hívták a férfit, de később mindkettőnél megjelentek a kislányka babák is. Na, de visszatérve….a Petra sokkal jobban a piacra került itthon, mint a Barbie, mert a Barbie-ból nem tudtunk eleget hozni. Ezért aztán, amikor a Hasbro-hoz kerültem, a Sindy-vel, a Barbie mellett még a Petrával is meg kellett küzdeni… legalábbis eleinte. De ezek a márkák erősen bevésődtek a felhasználói tudatba és elsősorban a Barbie-val van így.

Igen, a Barbie is olyan márka, mint a Transformers vagy a Matchbox, hogy az egész termékcsoportra ráragadt a neve.

Még a Lego is ilyen…

Hogyne, a Lego is

Ugye Legoznak a gyerekek…meg Barbie-znak satöbbi

Igen. Szóval más márkájú babákra is ráragadt az általános Barbie megnevezés.

Igen ez így van. Sokszor beszélgettünk amúgy a babák alkatáról is. Egyszer egy vásáron, mondta nekem egy amerikai azt hogy… lehet, hogy nincs ilyen alkatú nő, de minden lány törekedni fog rá, hogy ilyen legyen…. Na de itt akkor elmesélek egy érdekességet, legalábbis ami nekem érdekes volt. A Hasbro-nál, -nem csak a Sindy ügyben, hanem minden más ügyben is, de a Sindy-nél különösen így volt -a cégek erősen versengtek a vásárlókért. Nem csak a Hasbro és a Mattel, hanem többen és ezek többé-kevésbé lifteztek is…ki a nagyobb, ki az első épp valamiben stb. és ez fontos is volt egyébként a stratégiák tervezésénél. Az egyik gyűlésen…91-ben vagy 92-ben, aztán bemutatták az Action Man figurákat. Londonban szépen összegyűltünk a „színházteremben” és középen megvilágítva ott voltak a termék menedzserek. A kivetítőn pedig egymás mellett futott két film, ami bemutatta a Hasbro termékek egy részét illetve a Mattel termékek egy részét. Azokat.. amelyek nagyjából párhuzamba voltak állíthatóak vagy hasonló volt a felhasználási területük. A végkonklúzió az volt, hogy amikor a Mattel film véget ért, az jelent meg a képen, hogy „Minden, ami lenni szeretnél”, amikor pedig a Hasbro véget ért, az volt kiírva, hogy „Minden, amit csinálni szeretnél”. Ez volt az eltérés a két cég filozófiájában. És így próbálták meg definiálni a Sindy-t a Barbie-val szemben, az Action Man-t pedig, a már nem emlékszem mivel szemben. Nem tudom már, hogy végül megvalósult-e, de egyébként akkoriban még beszéltünk autóversenyző Action Man-ről is. Forma-1-es autóval.

Szerintem az nem, én legalábbis sosem találkoztam ilyennel. 

Vagy az is lehet, hogy csak nem jutott el ide, de biztosan emlékszem rá…sárga sisakja volt és piros kezeslábasa. De volt orvos is, ami eléggé ki volt hangsúlyozva. Az Action Man viszont ettől függetlenül egy harci játék és a G.I.Joe is egy hasonló játék volt. Ment is a versengés a termékmenedzserek között hogy melyiknek kell több támogatást adni és melyik kapjon nagyobb fókuszt. A G.I.Joe már egy patinás, a maga nemében egyedülálló, különleges termék volt, az Action Man pedig egy félig-meddig új vonal.

Gondolom ment egy egészséges lobbizás a termékmenedzserek részéről.

Igen, mert ez a cégnek két majdnem azonos, de mégis gyökeresen eltérő brand-je volt. Át kellett gondolni árban is. Az Action Man drágább volt, még a Barbie-nál is, amennyire emlékszem. A G.I.Joe, viszont egy jóval olcsóbb termék volt és nekünk például törődnünk kellett az itthon mozgósítható családi erőforrásokkal is, hogy eladható legyen egy termék, úgyhogy mi inkább afelé húztunk.

Ez a két brand azért csak rövid ideig ment párhuzamosan. 1994-ben véget ért Amerikában a G.I.Joe figurák kiadása és itthon is már csak kevés G.I.Joe-t lehetett kapni ekkoriban, az Action Man így nagyjából váltótermékként jelent meg. Mondhatjuk azt akkor, hogy az Acton Man leginkább a Barbie ellen lett pozícionálva?

Nem. Ezt így nem mondhatjuk….a Mattel ellen lett pozícionálva globálisan. Itt az volt a kérdés a fejlesztések során…mert sok volt a saját fejlesztés is annak ellenére, hogy a Hasbro sok céget megvett…hogy hogyan tudja a cég megőrizni a piaci pozícióját. Ehhez sok minden kellett, nyilván okos szakemberek is, de az volt a lényeg, hogy legyen olyan üzleti stratégia, gondolat, termék, marketing és megfelelő napi taktikai célok, amikkel a piaci versenyt nyerni lehet, illetve fent lehet tartani a vezető szerepet. Ez fontos volt és ez fontos szempont volt a termékek fejlesztésénél is. Persze ezek azért elsősorban nem a hazai viszonyokra értendők, hanem globálisan és nyilván ez az itteni elérhető kétmillió gyermek nem volt akkora piac a Hasbro-nak, de azért minket is mindig meghallgattak, mert mi voltunk az első úgymond a vasfüggönytől keletre létesített Hasbro leányvállalat. A mi véleményünk is fontos volt nekik, de azért nem sokat nyomott a latban. Egyébként az Action Man egy picit idősebbeknek is szólt, mint a Joe, tehát nem volt teljesen azonos a célközönsége a G.I.Joe-val.

És talán nem is teljesített annyira jól…Egyébként volt-e olyan játék, amire kifejezetten azt mondták, hogy azért nem hozzák be egyáltalán, mert úgy vélték, hogy rosszul teljesítene….mert mondjuk volt vele másoknak rossz tapasztalata vagy  ön nem látott benne lehetőséget? Volt-e olyan, ami egyáltalán nem került forgalmazásra ilyen-olyan okokból?

Nehéz kérdés, mert a Hasbronak nyilván többször annyi terméke volt, mint amennyit mi forgalmaztunk, de azért mondok egy példát. A Tonka az mond önnek valamit?

Persze...Tonka Truck…A Tonka is egy játékgyártó volt, amit felvásárolt a Hasbro és autókat csináltak főleg.

Igen és az, ahogy emlékszem nem produkált úgy a világban sem, ahogyan szerették volna, ezért mi be sem hoztuk. A KGST kereskedelemből azért emlékezhetünk néhány ikonikus termékre. Ilyen volt a pedálos Moszkvics, amit lábbal hajtott a gyerek és azt hiszem 680 Ft volt az ára. Vagy ilyen volt a németeknek a BIGI babája is, illetve volt egy bolgár áru, amit dömpernek hívtak…

Igen nekem volt is dömperem

A bolgár dömper 180 ft-ba került, a 80-as évek közepén. Ez ismert termék volt és megszokták az emberek, én pedig úgy éreztem, hogy ezt nem is lehet levetkőzni. És ezért nem volt merszünk behozni, a Tonka nagyméretű speciális termékeit.

Az úgynevezett nagy méretű Tonka Truck-okról beszélünk

Igen. Európában népszerű volt, főleg angolszász területen. De én nem akartam ezt…nem bíztam benne…gondoljon bele… nem csak a piaci megítélés miatt nem, hanem ezeknek megintcsak hely kellett volna mindenhol. Én 95-ben jöttem el a cégtől, de a nagy játékosztályokkal rendelkező hipermarketek még csak akkoriban alakultak. Nem fértek volna ezek ki akkor sehova. A hely az nem csak ennél jelentett korlátot és nem csak a Hasbro-s időszakomban. Sőt még ma is gondot jelent néha. Rengeteg játék termék van ma Magyarországon és szinte mindegyiknek van is itt képviselete. Ezek szeretnének eladni és mindent meg is tesznek ennek érdekében, ezért megpróbálják rávenni a forgalmazókat, hogy forgalmazzák a portékájukat, legalább karácsonykor, de hely nyilván ma sem lehet mindennek. Akkoriban pedig sokkal kevesebb hely volt.

Akkor ez a hely probléma lehetett az oka annak is, hogy például G.I.Joe-ból és más játékokból is az igazán nagyméretű dolgok….járművek, playsetek nem nagyon voltak itthon kaphatóak, vagy csak maximum 1-1 darab volt belőlük elérhető? 

Erre így kifejezetten nem emlékszem. A G.I.Joe-ból voltak azért járművek meg valamennyi más kiegészítő termék is és muszáj is volt, hogy legyen, mert a piac hozzászokott. Nyilván az árak sem voltak közömbösek, mert ezeknek a nagy dolgoknak az ára nem annyi volt, mint egy sima járműé. Árakra nem emlékszem pontosan, de nem voltak olcsóak. Sőt, úgy általában a Hasbro termékek egyáltalán nem voltak olcsóak.

Volt-e olyan játék, amit kifejezetten be kellett vezetni? Mondjuk külső sugallatra?

Volt egy termék, amit nagyon kultivált a Hasbro európai elnökhelyettese, a főnököm…és úgy az első év végétől gyötört engem, hogy hozzuk forgalomba. Ez a Scrabble volt. De akkoriban volt a Játék a betűkkel… az Egri János féle társasjáték, meg még 3-4 hasonló termék és emiatt én nem bíztam benne. Később bebizonyosodott, hogy nem volt igazam, mert aztán csak bevezettük és nagyon kellemes forgalmakat csináltunk a Scrabble-ből. Ez akkor Hasbro termék volt, előtte és később is volt más cégeknél is, attól függően, hogy a jogtulajdonos épp kivel tudott megállapodni.

Ezek szerint, akkor attól függetlenül voltak felettesei, hogy ön vezette a Hasbro Magyarországot?

Persze. A közvetlen felettesem az európai elnökhelyettes volt, ő alá tartozott több alvállalat is, de körülöttünk az alapítástól kezdve bábáskodott. Az első terveket is ő csinálta meg. De nem éreztem annyira, hogy vannak főnökeim, mert én mindig csak a segítő szándékot éreztem.

A múltkor említette, hogy ugyan nem voltak nagy kudarcok a Hasbro-nál, de igazán sikerélmények sem lehettek. Voltak-e esetleg olyan játékok, amibe nagy energiát fektettek, mindent megtettek a siker érdekében ám mégsem teljesítettek, úgy ahogyan azt elvárták volna? Most kifejezetten az önök elvárásaira gondolok és nem az európai Hasbro-éra.

Volt ilyen, mégpedig a bébijátékoknál. Volt egy termékvonal a Playskool, amit jó lett volna bevezetni, de három probléma volt a dologgal. Az egyik a terület, hiszen ezeket a bébi osztályokra kellett volna bevezetni, nem pedig a játékosztályokra. Az ár is kérdéses volt, mert a Hasbro bébijátékai nagyon drágák voltak és még volt egy hatalmas távol keleti konkurencia is, hatalmas választékkal. Mindenkinek megvolt a maga bébijátéka és később bejött a Fischer-Price is, úgyhogy nem volt könnyű. Egyébként a Gullivernél is volt egy hasonló helyzet, ott is nyüstöltem a vezetést, hogy állapodjanak meg egy gyártóval, akik nagyon jó minőségű, arculatilag egységes, jól használható bébijátékokat gyártottak. Ez volt a Tolo. Szóval, nem voltak ezek sikeresek… nagyon sokat azért nem vártunk tőlük, de nem terjedtek el és ráadásul borzasztó reklámigényesek voltak. Csináltunk rá reklámot is egyet vagy kettőt, de akkor nem hozta meg az sem a kívánt eredményt. Pár évvel később aztán jobban bejött a köztudatba, majd újra megint eltűnt.

Kanyarodjunk vissza megint egy kicsit a 80-as évekhez. Említette, hogy nagyon sok nemzetközi vásáron vett részt. Voltak-e olyan játékok, amelyeket láttak az ilyen eseményeken és nagyon szerették volna bevezetni őket, de aztán nem lehetett megoldani a behozatalt, mert mondjuk nem kaptak rá engedélyt, nem volt pénz rá stb.?

Nagyon sok ilyen volt. Az úgynevezett puhatestű babák közül több márka is volt, amit nem sikerült. De a Carrera termékeket sem tudtuk soha behozni… az autópályákat és egyebeket. És volt még egy, amit akkoriban nem, de később sikerült behozni és akkor meg nem tudtuk eladni. Ez a Mic o Mic nevű termék volt. Összeállítható autókból repülőkből és egyéb járművekből áll. Még a mi mostani cégünk is forgalmazta egy darabig. Egészen jó tapintású dolgokat lehetett ezekből összerakni csavarozás és hasonlók nélkül. Ez egy svájci cég volt és most éppen talán egy német cég a tulajdonosa.

Van-e olyan dolog a karrierjében, amire kifejezetten büszke…olyan feladat, ami komoly volt és megbirkózott vele, amit nagy szakmai sikernek tart.

Legjobban a Ravensburger termékek kizárólagos forgalmazásának megszervezésére vagyok büszke, még a Gullivernél. Nem volt ez egy kis feladat… ha átgondolom az egész karrieremet, ma is szinte mindent ugyanígy csinálnék. Nem is szeretek büszkélkedni amúgy, mert mindig rengeteg segítséget kaptam a családomtól, kollégáktól… Mondjuk úgy, hogy a teljes karrieremre egyben azért büszke vagyok.

A magyar Playmobil "klón" Schenk figurákkal kapcsolatosan vannak-e információi? Ez egy elég jól dokumentált dolog, de érdekelne, hogy az olyan nagy boltok, mint pl a Triál is forgalmazták-e , illetve volt -e kapcsolat a gyártóval. Schenk Károly saját szakállára kezdte-e el ezeket csinálni vagy bíztatták erre? 

Erről nem tudok szinte semmit. Persze ismertem a terméket, sőt Schenk Károlyt is ismertem személyesen, de minket ez a dolog kicsit megkerült, nem is tudok róla, hogy a TRIÁL-nál forgalmaztuk volna. De egyébként nem volt egy rossz minőségű termék. Ugyanakkor a Playmobil-al kapcsolatosan vannak gondolataim. A Gullivernél is forgalmaztuk a Playmobil-t, bár talán csak egy évig és őszintén szólva nem is voltak elégedettek a teljesítményünkkel. Ennek az oka nagyjából az volt, hogy nagyon rámentünk a Metro és az Interspar láncokra, a dolog meg nem igazán működött ott. A Playmobil-t ahová beszállítják és megmarad akkor azt utána ki is kell szállítani és ezt senki nem szereti. De nem is tudtunk rá elég energiát adni, mert akkoriban nagyon sok termékünk volt. De a Playmobil-ról egy gondolatot engedjen meg…Annak idején volt két barát…az egyikük német volt, a másik cseh. Együtt fejlesztették ki ezt a figurát, ami a Playmobil lett. A német bevezette otthon a Playmobil brandet, a gyártót azt hiszem Geobrának hívták…. A másik ember pedig ottmaradt Csehországban és azóta is folyamatosan árusítja majdnem ugyanazt a játékot Igracek néven. Az Igracek termékek egyszer-egyszer megjelentek itthon is kisebb mennyiségben, de mivel a Playmobil elég erőszakos volt a piacon akárki is képviselte őket éppen ezért itt nem állták meg a helyüket. Meg még egy dologért talán….az Igracek ugye cseh termék…a neve is cseh az igracki-játék szóból származik…a Playmobil meg sokkal jobban hangzik, de legalábbis nyugatiasabban. Itthon ez meg elég sokat számított, a magyar gondolkodás már csak ilyen… Egyszer Demján úr a Skála vezérigazgatója mondta azt nekünk, isten nyugosztalja….hogy egyszer vettek Romániából flanel ingeket….kitették a polcra és ráírták, hogy román ing 170 ft….nem fogyott…aztán megváltoztatták a címkét és ráírták, hogy import ing 199 ft ….így egy hét alatt elfogyott az összes. Ezzel nem lehet mit csinálni, sajnos, ami a Lajtán túlról van annak mindig más a megítélése itthon. Az Igracek figurákat egyébként, a mi mostani cégünk is árusította…árusítja…nem túl nagy sikerrel éppen a neve miatt. Aztán valaki mondta, hogy az Igracek exportál nyugatra is…de más termék néven…ott Pokeeto-nak hívják, de ugyanaz a termék. Nos, most Pokeeto néven forgalmazzuk mi is és sokkal jobban teljesít. Persze ez picit más, mint a Playmobil… de jogszerű, mert ezek megegyeztek annak idején. Más egy kicsit a figura is, mások a kiegészítők és az Igracek elsősorban a foglalkozásokra fókuszál.

Igen hát a Playmobil-ban is vannak foglalkozások, de ott vannak licenszelt témák is illetve vadnyugati és hasonlók.

Igen, nagyjából az az eltérés a két brand filozófiája között, mint amiről korábban beszéltünk, hogy mi volt a Mattel és a Hasbro filozófiája között az eltérés.

Igen nekem egyébként az a benyomásom sokszor, hogy a Playmobil inkább a Lego irányába próbál mozdulni, hasonló témákban alkotnak, és velük szemben akarnak alternatívát nyújtani.

Igen és amikor mi forgalmaztuk azt például erősen kellett hangsúlyozni, hogy a Playmobil-t nem kell összeépíteni, a Lego-t meg igen... Ezek kész termékek és ez egy szerepjáték. A Lego pedig egy fantáziafejlesztő építőjáték és mind a kettőt a maga helyén kell kezelni. Sok kuncsaftunk mondta annak idején azt, hogy van nekem Lego-m, minek nekem még egy másik ilyen... És akkor mondtuk neki, hogy ez nem olyan, mint a Lego és nem lehet-e, hogy túl sok helyet biztosítassz a Lego-nak? Mert a Playmobil is hely kérdés volt. Sokszor beszéltünk már erről, de a hely, az mindenhol fontos kérdés volt.

Voltak még más magyar játékok is a rendszerváltás környékén és ön biztosan emlékszik is rá, hogy például volt a Novoplast nevezetű gyártó, akik főleg társasjátékokat gyártottak. A TRIÁL az együttműködött ezzel a magyar gyártóval? Forgalmazták a termékeiket? 

A Novo cégnek egy kicsit más volt a világról alkotott elképzelése, mint nekünk. Ők szerettek volna kiépíteni egy teljesen új „játékvilágot”. Azért hívom csak Novo-nak, mert több cég is volt és egy időben is több cégük volt, hasonló neveken. Akkoriban az volt a szokás – beszéltünk már erről, hogy volt egy klasszikus út…a termelő megcsinálta a játékot, eladta a nagykereskedőnek, néha a kiskereskedőnek és azok pedig eladták a fogyasztóknak. A Novo úgy gondolta, hogy meg kell törni ezt a szokást és ők nem vették figyelembe, hogy mondjuk, akkor lesznek nagykereskedelmi léptékű megrendelések, ha belátható és valamelyest szabályozható az eladási kör… Hiszen mindenki ugyanannak a kb. 250 kereskedőnek adott el…kisebbeknek, nagyobbaknak. Ők azt gondolták, hogy ha valamennyi nagykereskedőt és a boltokat is közvetlenül kiszolgálják, attól még a TRIÁL, mint nagykereskedő majd ugyanakkora mennyiséget fog tőlük rendelni…de ezt én csak gondolom, így nem mondta ezt nekem senki. Szóval volt valamennyi rendelésünk tőlük. Ők csinálták a Scotland Yard-ot is, ha jól emlékszem.

Igen Police 07 néven

Na. az például a Ravensburgernek nagyon nem tetszett. És meg is szüntették a Police-t egy kis idő múlva. El tudták érni a jogászok, hogy megszüntessék a gyártását, mert ez egy szó szerinti koppintás volt, csak mondjuk mások voltak az utcanevek, meg a térkép. Na de az a lényeg, hogy szerződést kötöttünk mondjuk egy bizonyos termékre, aztán teljesülés előtt az máshol is megjelent igen nagy mennyiségben. Ezt annak idején szóvá is tettük, ők meg azt mondták, hogy hát ők ezt így csinálják… Ez után lecsökkentek a rendelt mennyiségek. Egyébként a Novo-knak a Skálával volt sokkal szorosabb kontaktusuk. Nekik például csináltak exkluzív, csak ott kapható társasjátékokat is....

A következő részben a Matchbox-okról fogunk egy kicsit beszélni illetve a magyar játékgyártásról, de hamarosan szóba fog kerülni majd a KGST játék import is. Igazából rengeteg témáról beszélünk, ami nem tartozik 100%-osan a blog célkeresztjébe, de mivel Gyuri bácsi ezekről is rengeteget tud – illetve élvezet hallgatni – ezért ezekről is szó van. Remélem tetszett és tartsatok velem a következő epizódban is.

Mindenkinek szép estét!

TB