Sokszor utaltam már a vintage Star Wars játékok egyik érdekes, egyedi részére, az úgynevezett mini rigs-ekre, amelyek egyfajta fura mini járművek voltak. Ezeket sokszor a játékgyűjtők se tudják „hová tenni”, úgyhogy már elég régen tervezem, hogy írok ezekről egy összefoglaló cikket, mert számos érdekességet hordoznak magukban.

1980 körül a Kenner érdekes helyzettel szembesült. A Star Wars játékok elképesztő ütemben fogytak, ám a figurák és főleg a járművek tekintetében egy meglehetősen limitált eszközkészlet állt a rendelkezésükre, hiszen csak azokból a dolgokból tudtak játékot készíteni, amelyek valamennyire feltűntek a filmekben. Ez főként a járművek tekintetében nem volt túl sok minden és ezek közül is voltak olyan darabok, amelyeket méreteik miatt csak leegyszerűsített, playset formában tudtak kiadni. (persze voltak olyan járművek is, amelyeket nem tartottak piacképesnek, ezért nem adták ki őket játékként) A piac viszont sokkal több terméket is elbírt volna és tátongott egy űr a single card-os figurák illetve a sokkal nagyobb playsetek, járművek között, mind termékméretben, mind az eladási ár tekintetében. Ezt az űrt töltötték be végül a Mini rigs-ek, a kiegészítő csomagok, később pedig a body rigs-ek.

A mini rigs-ek ötlete Mark Bordreaux játéktervező nevéhez fűződik. Mark-ról már volt szó a korábbiakban, hiszen az ő nevéhez fűződött többet között az első Millenium Falcon játék megalkotása is (legutóbb a Haslab Sail Barge-on is dolgozott). Az alap koncepció az volt, hogy kellenének olyan kisméretű, olcsón előállítható és olcsón eladható köztes termékek, amelyek méretileg és árban is a figurák illetve a járművek/ playsetek között helyezkednek el. Ilyen dolgok viszont csak minimálisan látszódtak a filmekben, ezért olyan kiegészítőket kellett megalkotni, amelyek az első két filmtől valamennyire függetlenek. A Lucasfilms nem szerette az ilyesmit….korábban több olyan figurát is megtorpedóztak, ami nem látszott egyáltalán vagy eléggé az első  filmben, így esélyes volt, hogy erre sem adják majd az áldásukat… ám 1979-ben végül engedélyezték az Imperial Troop Transporter nevű járművet, ami annak ellenére lett sikeres, hogy a gép semennyire sem látszódott a filmben. Ennek a járgánynak a viszonylagos sikere megnyitotta az utat a többi, hasonló produktum előtt is.

Mark és csapata egyszerre több irányból közelítette meg a kérdést. Először is az egyértelmű volt, hogy az olyan kisebb cuccokat, amelyek szerepeltek a Birodalom Visszavágban ki kell adni…. ilyen volt a Radar Cannon, a Tripod Cannon és a Vehicle Maintenance Energizer, ami még a New Hope végén látszódott egy kicsit a vásznon. Ezek voltak a kiegészítő csomagok, viszont ezek eléggé statikusak voltak….úgyhogy rajtuk kívül szükség volt még járműszerű kiegészítőkre is. Ezek lettek aztán az úgynevezett Mini Rigs-ek.

Mark és csapata elég sokféle mini járművet tervezett, de az első modellek többsége nem jutott át a rostán (ezekről lesz majd még szó a későbbiekben). Ugyanakkor némi átdolgozás után néhány modellt végül gyártásra érdemesnek tartottak.

A koncepció az volt, hogy olyan járgányokat csináljanak, amelyek ugyan nem látszódtak a filmben, de a jellegüknél fogva vagy ne nagyon lógjanak ki a Star Wars világából vagy emlékeztessenek egy másik, a filmben látható Star Wars járműre. Erre azért volt szükség, hogy a gyerek, ha nézi a filmet és játszik, simán oda tudja képzelni, mondjuk az Echo bázisra az MLC-3-at…”pont nem látszik, de mintha ott lenne a háttérben” alapon. Fontos szempont volt az is, hogy ne legyen nagy a járgányok mérete. A műanyag ára éppen emelkedőben volt ebben az időszakban, ezért oda kellett figyelni az anyag költségekre is. Egyszerű, relatíve sematikus gépekre volt szükség, amelyek csak 1-1 kunsztot kellett, hogy tudjanak, a jobb eladhatóság érdekében. A csomagolás méretére is oda kellett figyelni, hiszen ezeknek a játékoknak oda kellett férnie a játékpolcokon a járművek és a figurák közé. Először egy sima kis dobozban adták ki őket, de később a jó elhelyezhetőség érdekében olyan dobozban is forgalomba hozták ezeket, amelyek „oldalt fülesek” voltak, tehát jól össze lehetett csúsztatni őket a polcokon.

A mini rigs-eket a világ minden táján ilyen kis dobozokban forgalmazták, ám az ötödik hullám Power of the Force Body Rigs-eit Amerikában már kartonra csomagolt bliszterben dobták a piacra (Európában azokat is dobozban).

A mini rigs-ek első hulláma 1981-ben jelent meg és egészen sikeres termékekké váltak. Az olcsó előállítási költségek miatt fillérekért lehetett árulni őket (5 dollárért…ami pont a 2,5 dolláros figurák és a kb 15 dolláros járgányok között helyezkedett el) és emiatt rengeteget el is adtak belőlük. A gyerekek ugyan nem mindig tudták ezeket a cuccokat elhelyezni a történetben, de azért eljátszottak velük, úgyhogy az elképzelés üzleti szempontból nagyon is sikeres volt. Emiatt további négy hullámban jelentettek meg újabb és újabb mini rigs-eket egészen 1985-ig, az éra végéig. A gépek elnevezése a negyedik hullámig valamilyen mozaikszóval kezdődött, ami általában egy háromtagú, hosszabb kifejezés rövidítése volt. Ezt egészítették ki egy számmal, ami nem emelkedő sorrendben volt, ám sosem használták kétszer ugyanazt a számot. A negyedik hullámtól aztán, már rendes jármű megnevezést kaptak a termékek.

Akciófigura történelmi szempontból hozzá kell tenni, hogy a koncepció utat mutatott a többi játékgyártónak is. Ez előtt nem igazán volt jellemző, hogy a figurák illetve a járgányok/playsetek között kiadnak még egy köztes termékkategóriát is. A Star Wars mini rigs-ek után viszont gyakorlatilag minden más gyártó is készített hasonló cuccokat a saját játékvonalaikban. A legmarkánsabb példák erre, a G.I.Joe Motorized Action / Vehicle Pack-ok.

Azt nem lehet mondani, hogy ezek a mini rigs-ek manapság túl nagy megbecsülésnek örvendenének. A gyűjtők többsége általában nincs odáig ezekért, noha többnyire egyfajta szükséges rosszként a vintage kedvelők többsége be szokta szerezni ezeket is. Az áruk általában nem túl magas és sok van belőlük, úgyhogy bőven a megfizethető kategóriában szoktak mozogni, de természetesen egy szép állapotú, dobozos példányért, valamelyik ritkább csomagolási változatban itt is bőven a zsebébe kell nyúlnia a vásárlóknak.

Nézzük akkor ezeket az érdekes kis cuccokat részletesen. Az első részben a szó szoros értelmében vett mini rigs-eket tekintem át a második részben, pedig a némiképp más tulajdonságokkal bíró „body rigs”-eket és az egyéb kisméretű vintage kiegészítőket.

Első hullám –Empire Strikes Back (ebben a vonalban jelentek meg először)- 1981

MLC-3

Az MLC-3 (Mobile Laser Cannon) egy könnyű, egyszemélyes tank volt, amit a történet szerint a lázadók használtak az Echo bázis védelme során. Egy totál egyszerű, felnyitható, kupolás pilótafülkével ellátott kis lánctalpas járgány volt, amely két mozgatható lézerágyúval is rendelkezett. Később többféle ESB és RoTJ sorozatú csomagolásban is újra kiadták illetve volt egy kiadása, ami mellé egy ingyenes Rebel Commander figurát csomagoltak.  A járművet később kanoziálták is és feltűnt a Rebels magazinban illetve a Force Arena számítógépes játékban is.

MTV-7

Az MTV-7 (Multi Terrain Vehicle) az a járgány, ami talán a legjobban kilóg a mini rigs-ek sorából, ám utólag ez is kanonizálva lett. Ez egy duplakerekű birodalmi felderítőjármű, amelyet a sztori szerint a hoth-i csatában vetettek be a birodalmi erők….csak éppen a filmben nem voltak láthatóak. A keréktengelyek állíthatóak, így a pilótafülke részt le lehetett engedni. Egy mozgatható ágyú is helyet kapott a pilótafülke elején. Többféle ESB, később pedig RoTJ sorozatú illetve Trilogós csomagolásban is újra kiadták.  A járgány azóta feltűnt a Force Arena és a Star Wars Commander számítógépes játékokban is.

PDT-8

A PDT-8 (Personnel Deployment Transport) egy szállító sikló, amelyet a történet szerint a lázadók használtak az Echo bázison szállítási feladatokra. Egy végtelenül egyszerű, kéthajtóműves, fehér sikló, aminek a hátsó részére álló helyzetben be lehet állítani egy figurát, előre pedig valamilyen rakományt lehetett tenni pl. egy droidot. A raktér rész egy lenyitható ajtóval is rendelkezik, a gép oldalán pedig két kicsi lézerágyú foglal helyet. A gépet eredetileg a Kenner Droid Personnal Transport-nak (DPT) akarta elnevezni, ám ezt az elnevezést a kiadás előtt, valamiért megváltoztatták. Létezett belőle egy Special Offer változat is, amiben a gép mellé ingyen egy 2-1B figurát csomagoltak. Az első három mini rig közül, ez volt a legkevésbé sikeres….nem is adták ki Return of the Jedi csomagolásban újra. A járgányt pedig később sem kanonizálták.

Második hullám – Empire Strikes Back -1982

Int-4 Interceptor

Az INT-4 egy rövidtávú, szárnyas felderítő sikló volt, amit elméletben az AT-AT lépegető hordoz a rakterében. A leírás szerint a birodalmi csapatok szintén a hoth-i csatában használtak ilyeneket, a lázadó erők felderítésére. Maga a járgány, szerintem nem túl ízléses. Az alkotókat nyilvánvalóan megihlette az AT-ST lépegető pilótafülkéje, de ez jóval keskenyebb és az oldalán két lenyitható szárny található. A pilótafülke teteje felnyitható, az elején pedig egy ágyú kapott helyet. AZ ESB csomagolású kiadások után RoTJ csomagolásban is újra meg lehetett vásárolni. 2014-ben a Star Wars Commander játékban kanonizálták, de valami hasonló járgány feltűnt anno a Lando Calrissian és a Thonboka Csillagbarlangja című könyv borítóképén is.

CAP-2

A CAP-2 Captivator volt az első olyan mini rig, amelyet nem a hoth-i csatával kapcsolatosan álmodtak meg az alkotók. Ez egy kétlábú lépegető, amit mind a birodalom, mind pedig a fejvadászok (pl Bossk) előszeretettel alkalmaztak különböző személyek felkutatására és elfogására. Két, mozgatható fogókarja segítségével el tudja kapni a begyűjtendő személyeket, majd a hátulján található fogolyrögzítőben tudja őket szállítani. A pilótafülke üvege felnyitható és van egy mozgatható ágyúja is. Személy szerint én ezt a gépet bírom, szerintem ötletes, de később végül nem kanonizálták. RoTJ csomagolásban is újra kiadták.

Harmadik hullám – Return of the Jedi – 1983

AST-5

Az AST-5 Armored Sentinel Transport egy olyan kisméretű harci gép, amelyet főleg fejvadászok és egyéb bűnözők használtak közlekedésre a bolygólégkörön belül. Az alkotók úgy gondolták, hogy Jabba emberei (pl Klaatu) ilyen gépeken hasítva végeznek felderítő munkát a Hutt vezérnek illetve ilyenekkel védik a palota légterét. A gép narancsszínű és a szárnyak a pilótafülkéhez képest hátracsukhatóak, így lehet átváltani a járművet felderítő módból, harci üzemmódba. A pilótafülke természetesen felnyitható és az oldalán két forgatható lézerágyú is helyet kapott. Kétféle RoTJ és Trilogós csomagolásban is újra kiadták, de nem éppen ez volt a legkedveltebb mini rig az évek során. A járművet később nem kanonizálták.  

ISP-6

Az ISP-6 Imperial Shuttle Pod olyan, mintha csak a Lambda osztályú T-4 birodalmi sikló kisöccse lenne. A hasonlóság nem véletlen, mert az alkotók az ilyen filmben látható siklók, kisebb, egyszemélyes változatának álmodták meg ezeket, amelyekből egy T-4-es kettőt is szállított a raktérben. A formája gyakorlatilag egy az egyben megidézi az említett járművet. A szárnyai ennek is lehajthatóak voltak, illetve a pilótakabint fel lehetett nyitni. A szárnyakon pedig két lézerágyú foglalt helyet. Többféle RoTJ illetve Trilogós csomagolásban is piacra dobták. A gépet tudtommal nem kanonizálták, de feltűnt a 2014-es Age of Rebellion: Dead in the Water Star Wars szerepjátékban.

Negyedik hullám – Return of the Jedi - 1984

Desert Sail Skiff

Ez a gép olyan mintha lekicsinyítették és összenyomták volna Jabba Sail Barge-át, de valahogy az eddigi mini rigs-ek közül még ez tűnik a legéletszerűbbnek. Továbbá ez rendelkezik egyedül mozgóképes megjelenéssel, merthogy feltűnt a ma már legendák közé sorolt, Droids rajzfilm epizódjaiban is. A gép szárnyait lehetett mozgatni és rendelkezett két lézerágyúval. Megjelent RoTJ és Trilogo csomagolásban és viszonylag sikeresebb darabnak számított. One Man Sand Skiff-nek is szokták nevezni, mert a Trilogo változaton ez a megnevezés szerepelt. Sikerei ellenére később sem kanonizálták.  

Endor Forest Ranger

Az Endor Forest Ranger volt az utolsó hagyományos értelemben vett mini rig a vintage Star Wars történelemben. Az alkotók a gépet az Endor holdon zajló ütközetbe képzelték el, amint a lázadók ilyenekkel derítik fel az erdős terepet. Kerek, felnyitható pilótafülkével rendelkezik az oldalain pedig két mozgatható lézerágyú foglal helyet. Engem kicsit emlékeztet a későbbi Grievius wheel bike-ra is. RoTJ és Trilogo csomagolásban is kiadták és érdekes módon valamiért feltűnt az 1985-ös Marvel X-Men képregény Asgardian Wars című történetében. A rajzolót biztos megihlette a játék. Az Endor Forest Ranger-t 2014-ben végül kanonizálták, amikor feltűnt a Star Wars Galactic Defense című játékban.  

Az Ötödik hullám már a Power of the Force vonalban jelent meg 1985-ben. Ezeket szokták a gyűjtők „Body Rigs-ek” nevezni, mert kisebbek és jóval inkább kapcsolódnak a figurák testéhez. Ezeket majd a második részben fogom áttekinteni a statikusabb kiegészítő csomagokkal egyetemben.

TB