A most következő cikksorozat minden szempontból egy mérföldkő a „karrierem” történetében. Lehet, hogy ez a külső szemlélőnek nem is lesz olyan nagy dolog, vagy nem lesz annyira érthető a lelkendezésem, de a nyomozó munka és a végigjárt út, majd a dolog beteljesedése miatt erre a projektre mindig emlékezni fogok. Vannak azok a pillanatok ugyanis, amikor minden a helyére kerül. Amikor megtalálja az ember a válaszokat sok-sok kérdésére és ez óriási adrenalin fröccsöket és elégedettségérzetet tud adni. Ilyen az, amikor megtalálod a grált, az aranyjegyet, vagy legalábbis azt az embert, aki meg tudja válaszolni a hülye kérdéseidet, amit sehonnan máshonnan nem tudsz kikutatni. Nos, én az ilyen pillanatokért csinálom ezt a dolgot.

A riportok során meg fog elevenedni a hőskor….sokunk gyerekkora…amikor mi csak azt tapasztaltuk, hogy a vágyott játékok bekerültek valahogy a fa alá. Azt viszont nyilván nem is sejthettük, hogy ez nem kis részben a riportalanyomnak köszönhető. Rengeteg témáról lesz szó….Hogyan kerültek az országba az első G.I.Joe illetve Star Wars figurák, hogyan és milyen szempontok alapján működött a Lego import, hogyan jöttek a Matchboxok, hogy került a G.I.Joe rajzfilm a TV-be, hogyan működött a játékkereskedelem a 70-es, 80-as, 90-es években, mért volt kevesebb Transformers a boltokban, mint G.I.Joe, miért nem nyomták a Transformers rajzfilmet….stb. stb.  A kedves riportalanyom szinte mindenre tudta a választ, mert benne volt mindegyikben.  

Bevezetésként elmesélném, hogy hogyan született meg ez a riport sorozat, mert elég kacifántos volt az út. Azt tudjátok rólam, hogy a Találatok az archívumokból sorozatom miatt rendszeresen szoktam bújni az újság és tv archívumokat, hogy a régi játékok nyomait kutassam. Az egyik ilyen kutatás után született meg az ötlet, hogy írok a játékgyártók itteni képviseleteinek, hogy hátha vannak archív anyagaik a 80-as 90-es évekből. Fotók, kiállításokról infók esetleg nevek, akiket meg lehet kérdezni a játékokról. Bár mind a Hasbro, mind a Lego illedelmesen válaszoltak, ám egyikük sem tudott ilyesmiket a rendelkezésemre bocsájtani. Ma már azt mondom, hogy hál istennek, mert ha akkor adnak nekem valamit, akkor lehet, hogy nem kutattam volna tovább, de így kénytelen voltam. A további kutatások során az egyik archívumban véletlenül találtam egy tanulmányt, ami a budapesti játékkereskedelem történetéről szólt. Nagyon jó olvasmány, bár nem túl könnyű és a blog szempontjából nem is tartalmazott túl sok értékes infót. Egy fontos rész viszont volt benne, ahol is egy olyan ember beszélt a 70-es 80-as évek játékkereskedelméről, importjáról, akinek a szavaiból messziről sugárzott az, hogy a kisujjában van az egész játékipar. Ráadásul érdekes dolgokat mondott a Lego, Matchbox és Star Wars játékok hazai forgalmazásáról. Őt Györgynek hívják (a családnevét szándékosan nem akarom írni, nehogy valami kellemetlenség érje) és gyakorlatilag 21 éves korától kezdve a játékok határozták meg az életét. Elhatároztam, hogy ezt az embert én felkutatom és meginterjúvolom. Magam sem hittem benne, hogy sikerül, de végül is a szerencse rám mosolygott és az egyik fián keresztül sikerült üzennem Györgynek, aki nyitott volt arra, hogy Skypeon beszélgessünk.

Györgynek a játékok az élete, hiszen immáron 52 éve folyamatosan csak játékokkal foglalkozik. Még most is…73 évesen. Igaz ma már csak nyugdíj mellett, de hasonló lelkesedéssel. Röviden ismertetném az élettörténetét, csak azért, hogy az interjú minden része érthető legyen majd. A karrierjét 1968-ban kezdte, amikor elkezdett dolgozni, az akkori Sport Hangszer és Játékkereskedelmi Vállalatnál szállítómunkásként. Hamarosan kocsikísérő lett és ő adta át az árut a kereskedőknek, akik nagyon elégedettek voltak a munkájával. Pár hónappal később kölcsönadták az akkori TRIÁL vállalatnak és itt már import áru átvétellel is foglalkozott, amit szintén jól csinált. Beiratkozott egy kereskedelmi iskolába, majd raktárvezető helyettes később pedig raktárvezető lett, ott a TRIÁL-nál. Tanárai és vezetői unszolására elvégezte a Közgazdasági Egyetemet, de közben továbbra is a TRIÁL-nál dolgozott. 1975-ben, amikor megnyitottáka Mázsa tér-i komplexumot György lett ott a játékáru átvételi vezető. A karrierje innen kezdett igazán felívelni és nemsokára kinevezték a TRIÁL fémjáték referensének a beszerzési osztályra. Ez volt akkoriban a legnagyobb árucsoport a cégnél. Ezután főosztályvezető helyettes lett és ilyen minőségében kezdett a 70-es évek végén intenzíven foglalkozni a játékimporttal. Itt már részt vett a munka előkészítő fázisában, a döntésekben és az utómunkában is, de ekkor még csak a keleti játékimporttal foglalkozott. Főleg szovjet, NDK-beli, bolgár és később kínai játékokkal. 1978-tól kezdve jelen volt szinte minden létező játékvásáron a lipcsein, a nürnbergin, és kb. az összes keleti ország vásárán és játékkiállításain is. Ezeken a vásárokon építette ki jó kapcsolatait a nyugati játékgyártókkal, így hamarosan fontos szerepe volt a hazai Matchbox és a Lego forgalmazásban. Sőt… 1979-ben egy ilyen vásáron gyakorlatilag az ő hatására vették meg az első hazánkban eladásra kerülő Star Wars figurákat is. A 80-as években is folyamatosan a különféle játékok importálásán dolgozott, sőt, a hazai játékgyártásra is volt némi hatása. A 80-as évek közepén már főosztályvezető volt, majd játékkereskedelmi igazgató, mígnem 1989-ben elhagyta a TRIÁL-t. Én kb. idáig ismertem az élettörténetét….és gondoltam izgalmas lenne egy olyan emberrel beszélgetni, aki benne volt a játékbehozatalok sűrűjében és sok kérdésemre fog tudni válaszolni majd a játékcsempészések és a „mit miért hogyan forgalmaztak” témakörökben. Azt viszont nem gondoltam, hogy az 1989 utáni élettörténete még keményebben kapcsolódik a személyes érdeklődésemhez és egyben a blog témáihoz. Ezeket a következő állomásokat viszont még nem árulom el, hiszen engem is csak az interjú közben értek ezek a meglepetések. Mondjuk úgy, hogy autentikusabb lesz a beszélgetés, ha velem együtt lepődtök majd meg. Annyit még csak a témához, hogy tényleg nagyon hálás vagyok Györgynek, hogy nem csak hogy nem zavart el a hülyeségeimmel együtt, hanem nagyon készségesen és világosan elmagyarázott minden egyes dolgot. Sőt, meglátásom szerint ő is legalább annyira élvezte a beszélgetéseket, mint én. Jó volt neki felidézni az emlékeket, sok személyes sztorit is elmesélt, amelyekből azért nem írhatok le mindent, de nagyon érdekes volt őket hallani. Látni fogjátok, hogy György munkája, gyakorlatilag az összes korombeli ember gyerekkorára hatással volt és nem egy frankó játék lapult a fa alatt, neki köszönhetően. Mondjuk úgy, hogy ha a 80-as években Lego-t kaptál, vagy a 80-as évek végén, 90-es évek elején G.I.Joe-t, akkor az szinte biztos, hogy György „keze alatt” érkezett az országba.

Ezidáig 3 alkalommal összesen 3,5 órát beszélgettünk, ami rengeteg anyagot jelent, úgyhogy ez az interjú sok epizódból fog állni.  Kezdetben úgy gondoltam, hogy majd kategóriákra fogom bontani az interjú egyes részeit, de majd látni fogjátok, hogy nagyon sok minden összefügg más dolgokkal, úgyhogy inkább úgy fogom leírni, abban a sorrendben, ahogyan György nekem mesélte. Az első rész már készen áll, csak a jóváhagyását várom, hogy publikálhassam. Majd helyezkedjetek el a karosszékbe….mert lesz szó mindenről….. G.I.Joe-ról, Transformers-ről, Star Wars-ról, Lego-ról, Matchbox-ról, Alien-ről, társasjátékokról és persze a keleti blokk játékairól is. Nem kevés személyes sztorival és korrajzzal tarkítva. Hosszú cikkek lesznek….kevés képpel, úgyhogy most ezt kivételesen csak olvasni kell majd.

Hamarosan indul a móka! 

TB