Amikor a Szellemkastélyos videót csináltam és adatokat gyűjtöttem hozzá láttam, hogy egészen sok, hasonló jellegű horror-os társasjátékot adtak ki az évek során, ráadásul ezek többségét itt nálunk nem is annyira ismerik, ezért úgy gondoltam, izgalmas lenne, ha szentelnék ennek a témának is egy történeti cikket. A társasjátékoknak elsősorban mindig a gyerekek voltak a célközönsége, ezért némiképpen furcsa is, hogy ennyiféle horror tematikájú társas létezett. Ugyanakkor mégsem, hiszen a Halloween-hoz kapcsolódó, úgymond gyerekbarát horror elemek és karakterek annyira be vannak ágyazódva a nyugati kultúrkörbe, hogy ezeknek nyilván a társasjátékokra is hatásuk volt (a rajzfilmek és az akciófigurák mellett persze). Az itt felsorolt játékok többsége nem félelmetes, ám olyan horror elemeket, karaktereket vagy hangulatot tartalmaznak, vagy esetleg horror-ból táplálkozó sorozathoz kötődnek, ami miatt mindenképpen kapcsolódnak a horror-hoz mint műfajához. Az ilyen témájú társasok főleg a hetvenes években élték a reneszánszukat, ám ez előtt és után is születtek fontos darabok. Rengeteg ilyen játék készült, én igyekeztem a legfontosabb darabokra koncentrálni, de így is elég bő lett a felsorolás. Ezek így együttesen kirajzolnak egy történeti ívet, ami végigkísérte az ilyen társasok fejlődésének első száz évét. Természetesen manapság is készülnek horror jellegű játékok, ám ezeknek leginkább a felnőttek a célközönsége. Sokszor ténylegesen félelmetes, összetett és nívós darabok, ám én elsősorban a „normál” játékokkal foglalkozom, így a történeti áttekintést nagyjából 1992-ig írtam meg. Azóta, amúgy sem születtek olyan formabontó darabok, amelyek bekerültek volna az általános köztudatba, vagy a gyerekek lennének a célközönsége. Jöjjön akkor hát a horror témájú társasjátékok első száz évének története.

Ouija (1891 / 1967) Kennard / Fuld/ Parker

Akár hiszitek akár nem, az első horror témájú társasjáték a ma már horrorfilmekhez és amatőr szellemidézésekhez köthető Ouija tábla volt. Igen, ez egy játék, mégpedig társasjáték, amit annak is szabadalmaztatott Charles Kennard és Elijah Bond 1891-ben. Előbb a Kennard Toy Novelty, majd 1893-tól William Fuld gyártotta, míg nem 1967-ben a Parkers Brothers megvette a jogokat, mintegy 1 millió dollárért. Már Fuld is több százezer darabot adott el belőle, de a Parker több millió példányt értékesített, pár év leforgása alatt, az immáron felújított játékból. A tábla túlmisztifikálása és a túlvilági legendák terjedése, persze jól jött a gyártónak. A hatvanas évek végére már három féle változat, köztük egy fából készült variáns is kapható volt. Ezeket rádió, majd később tv reklámokban is népszerűsítették, ami manapság szerintem már elképzelhetetlen lenne. Az Ouiját ma is gyártják, mégpedig a Hasbro, amely a Parkert is birtokló Tonka csoport megvásárlásával együtt az Ouija jogait is megszerezte.

Haunted House (1962) – Ideal Toys

A Haunted House az akkoriban igen erős Ideal Toys terméke volt és egyben nyugodtan tekinthetjük a Which Witch-Ghost Castle vonal ősattyának. Itt is egy három dimenziós ház a tábla központi eleme és az a feladat, hogy a játékosok végigmenjenek a pályán a beépített hátráltatások ellenére. Volt egy karral beindítható bagoly, ami véletlenszerűen nyitotta a titkos ajtókat, amivel ékszereket lehetett megszerezni, illetve le lehetett vágni az utat. Ez volt az egyik alapvetés a horror játékok történetében, ami igazán divatossá tette ezt a műfajt akkoriban és egy csomó későbbi horror társasra hatással volt.

Universal Monsters Mystery Games (1963) - Hasbro

Természetesen a Haunted House sikere után a többi gyártó is igyekezett hasonló profilú játékkal megjelenni. Az akkor még feltörekvő Hasbro, a Universal stúdióval kötött megállapodást, hogy a klasszikus horrorfilmjeikben megjelent, ismert szörnyek szereplésével társasjátékokat adhassanak ki, mivel ezek a gyerekek körében is népszerűek voltak. Karakterenként, egészen sokfélét dobtak a piacra, viszonylag rövid idő alatt, amelyek azért erőteljesen egy kaptafára készültek. Volt Creature from the Black Lagoon, Frankenstein, The Mummy, The Phantom of the Opera, The Wolf Man, és Dracula változat is. Lineáris, rajt-cél játékok voltak, amelyben pörgetéssel lehetett előrejutni illetve kártyák húzásával lehetett befolyásolni a játékot. A doboz grafikák nagyon szépek, igazán vintage hangulatot árasztanak.

Mystic Skull (1964) – Ideal Toys

Voltaképpen ez egy egészen kreatív játék volt. A kör alakú pálya közepén egy üstre függesztett koponya van, amit egy csonttal lehetett felhúzni. A koponya körbe lengett és ahol megállt, azt az utasítást kellett végrehajtani. A játékosok műanyag voodoo babákkal voltak, amibe tüskéket kellett szurkálni. A táblán olyan utasítások voltak, hogy hová, hány tüskét szúrjon a játékos, a másik babájába. Gondolom az nyert, akinek nem telt be. Sikeres és népszerű játék volt, a maga idejében.

Addams Family (1964) – Ideal Toys

Az Ideal Toys-nak is szüksége volt egy jól csengő franchise-ra, ezért ők az akkoriban népszerű (élőszereplős) Addams Family sorozathoz csináltak társast. Bár az Addams Family inkább vígjátéksorozat volt, de azért a horror-os kötődése miatt mindenképpen helye van a felsorolásban.  Ez egy abszolút hasonló logikájú játék volt, mint a Hasbro Universal sorozata, de itt minden karakterhez tartozott egy mini pálya, amin végig kellett menni. A Milton Bradley egyébként egy kártyajátékot adott ki ugyanekkor az Addams Family karaktereivel.

Green Ghost (1965)- Transogram/ Marx Toys

A Green Ghost volt az első társas, aminél megjelentek a sötétben fluoreszkáló alkatrészek, ami óriási hatással bírt minden későbbi horror társasra. A játék központi eleme egy forgó, világító zöld szellem volt, aminek a pörgése befolyásolja a játékot. A bábukkal egy lábakon álló pályán kell végigmenni, ahol a különböző helyszíneken (ház, temető) különféle csapdaajtókat kell elkerülni. Ezen kívül kulcsokat is kell gyűjteni bizonyos ajtók nyitásához. Ez egy egészen jó ötleteken alapuló, a korát kissé megelőző játék volt és a mai napig népszerű, keresett cucc a vintage társasjáték gyűjtők köreiben. 1997-ben kiadtak belőle egy Anniversary Edition-t is.

Boris Karloff’s Monster Game (1965)- Game Gems

Ez szintén egy nagyon egyszerű spin and move jellegű mászkálós társas volt, ami a Universal-os társasok sikerét igyekezett meglovagolni. A kevéssé ismert Game Gems nevű gyártó Boris Karloff, a népszerű horror színész világát próbálta megidézni az egészen jól sikerült grafikákkal ellátott játékban. A karton szörny figurák egészen jól néztek ki.

Voodoo Doll (1967) - Schaper

Ez a játék olyan, mintha a Mystic Skull és az Operation szerelemgyereke lenne. A játék központi része egy műanyag voodoo baba, amibe a játékosok műanyag tűket szurkálnak. Ha a játékos rossz helyre dugja a tűjét, a boszorkány kiugrik a kunyhójából és vége van a játéknak. Nem tudom mennyire volt a rossz lyuk random helyen, de ez azért egy elég hamar megunható, egyszerű játéknak tűnik.  

Barnabas Collins (1969) – Milton Bradley

Barnabas Collins az 1966-ban debütált Dark Shadows című TV sorozat egyik szereplője volt (nekünk az ugyanilyen címmel, Johnny Depp főszereplésével készült filmből lehet ismerős) és az MB a sorozat sikerességének csúcsán, ilyen néven adott ki egy társasjátékot. Azért nem Dark Shadows volt a címe, mert egy évvel korábban a John Sands cég már kihozott egy elég rossz minőségűre sikerült játékot ilyen néven. A Barnabas Collins-ban egy sötétben világító csontvázat kell összeépíteni és a lépéseket egy pörgető szabályozza. A csontok egy koporsóban lapulnak, és az nyer, aki előbb felépíti a csontvázat. Bónuszként járt hozzá egy sötétben világító vámpírfog is, amit a társasjátékban nem lehetett használni, de a gyerekek tudták vele egymást ijesztgetni. Ennek a játéknak megvolt a maga bája és nem véletlen, hogy sikeres is volt.

Which Witch (1970) – Milton Bradley

Ahogyan azt a múltkori Szellemkastélyos videóban is említettem, a Which witch gyakorlatilag a Ghost Castle totális elődjének tekinthető. Sőt, a Szellemkastély ennek a játéknak a felújított, remake-je. Itt is egy négy részre osztott pályán kell végighaladni és a négy rész egy-egy szobát jelent. A pálya közepén egy karton felépítmény található, amin van egy ledobónyílás. Itt egy golyót kell, meghatározott időpontokban ledobni, ami egy elválasztó által véletlenszerűsítve, valamelyik szobába esik, vagy működésbe hoz egy csapdát és így elsodorhatja a játékosok bábuit. Elképesztően népszerű és hatalmas mennyiségben értékesített játék volt. Európában a Denys Fisher forgalmazta módosított festéssel Haunted House néven. 

Voice of the Mummy (1971) – Milton Bradley

A Voice of the Mummy a maga nemében egyedülálló és a korához képest egészen formabontó ötleteken alapuló játék volt. A több szintes, piramisszerűen felépülő központi pálya egy fáraó sírját ábrázolja, aminek a belsejében egy lemezjátszó található. Ez a bekapcsolás után, véletlenszerűen utasításokat ad a játékosoknak, a játékmenetet illetően, síron túli hangon. Így voltaképpen a múmia a játékmester. A játékosoknak egyébként különféle ékköveket és egyéb tárgyakat kellett gyűjtögetnie, a szinteken végig haladás közben.

Seance (1972) – Milton Bradley

A Seance-ban az MB voltaképpen újrahasznosította a Voice of the Mummy-hoz kitalált technikát. A sztori szerint meghalt a gazdag nagybácsi -Everett, akinek a házában összegyűlik a család. A nagybácsi szelleme aztán a beépített lemezjátszó segítségével instrukciókat ad a családtagokat megszemélyesítő játékosoknak. Az nyer, aki a legtöbbet kanyarítja ki a busás örökségből. A pálya egészen jól sikerült, a központi rész egy szeánsz asztal, ami körül a kastély szobáit lehet felépíteni a kartonlapokból. A rejtett lemezjátszót az asztal rejti. Az öreg hangja amúgy elég para, olyan mintha egy régi horrorfilm narrátorát hallanánk.

Haunted Mansion (1972) – Lakeside

A Haunted Mansion lényegében egy Disney produktum, hiszen az egyik, akkoriban igazán híres Walt Disney World attrakción alapul. A pálya, amin a játékosoknak végig kell menni több helyen forog, amivel változik az útvonal és az út hossza, így ez a játék egyáltalán nem mondható lineárisnak. A feladat persze az, hogy kijussunk a házból, ahol szellemek, csontvázak és hasonló rémségek leselkednek ránk. A pálya, a hátterek és a lények külleme nagyon szépre sikerült, abszolút igényes munka, ráadásul a lények azonosak a Walt Disney World-ben annó látható rémségekkel.   

Ghost Train (1974) – Denys Fisher/Palitoy

A Ghost Train-t alapvetően a vidámparkok szellemvasútja inspirálta és mind a pálya, mint a figurák ennek a szellemében készültek. Itt egy labirintusszerű pályán kell végigmenni, ahol természetesen szellemek és egyéb szörnyek lestek a játékosokra. A korábban önálló Denys Fisher (a spirograph nevű játék feltalálója), ekkor már a nagynevű Palitoy tulajdonában állt, de viszonylagos önállóságot élvezett.

Scream Inn (1974) – Denys Fisher

A Scream Inn egy gyors, pörgős mászkálós játék volt, ahol a játékosok egy nagy kör alakú pályán igyekeznek végighaladni. Itt szellemek igyekeznek elkapni őket az ágyak alól és a padlók réseiből, amit ha jól értelmezem, egy rejtett forgató vezérel. A design elég egyszerű és a szellemek se túl félelmetesek, de alapvetően ez a játék kisebb gyerekeknek készült.

Mostly Ghostly (1975) - Cadaco

A Mostly Ghostly lényegében a Barnabas Collins játék ötletén alapult, csak annál is jóval egyszerűbb volt. A játékosoknak itt is egy sötétben világító csontvázat kellett összerakni különféle csontokból, amelyeknek a felszedését egy pörgető szabályozta. Az nyert, aki először összerakta a sajátját. Leginkább a sötétben világítás képességével próbálták ezt a játékot eladni, de lényegében egy egyszerű, olcsóbb cucc volt, ráadásul a címének nem volt túl sok köze a játékhoz, hiszen semmi szellemes nem volt benne.

Superstition (1977) – Milton Bradley

A Superstition is bizonyos szempontból hasonlít a Which Witch-re, legalábbis abban, hogy egy olyan pályán kell végigmenni, ahol működő csapdák lesnek a játékosokra. Itt egy temetőn kell végigmenni, aminek a közepén egy varázsló sírja van. A csapdák jóval egyszerűbbek, de a lényegük ugyanaz, le tudják verni a játékosok bábuit. A pálya kicsit egyszerű, de a rajzok nekem tetszenek.

Alien (1979) - Kenner

Lehetne arról vitatkozni, hogy az Alien horror-e, mindenesetre az első rész megjelenése idején szerintem valamilyen szinten annak számított, így ezt is feltettem a listára. A Kenner a Star Wars sikere után igyekezett minél több filmes /rajzfilmes/ képregényes licenszet begyűjteni, így náluk landolt az Alien is, amivel irónikus módon, 1979-ben még nem sokat tudtak kezdeni, hiszen a megtervezett akciófigurák többsége nem jelenhetett meg. Egy klasszikus táblás társasjáték viszont igen, így ez a darab az egyik első Alien franchise-hoz köthető játék, ami valaha megjelent. A feladat viszonylag egyszerű, az űrhajósok bábuit irányítva ki kell jutni az űrhajóból, mielőtt a xenomorph végez velünk. Ma is keresett darabnak számít az Alien relikviákat gyűjtők körében.   

Escape From Frankenstein (1983) - Waddingtons

Az angolok mindig levették a nemzetközi trendeket, ezért náluk is készült jó pár horror tematikájú társas. A Waddingtons cég 1983-ban adta ki például az Escape From Frankenstein nevű darabot. A játékosoknak itt szintén egy stilizált házon kellett végigmenniük ahol a bábuiknak megfelelő színű kulcsokat kellett megtalálniuk a kijutáshoz.

Mystery Mansion (1984) – Milton Bradley

A Mystery Mansion-ben lényegében egy ódon viktoriánus kastélyt kellett szobánként összerakni. A szobákban rejtett kincseket kell keresni és minden szobában lehet rejtekhely, vagy nyom, ami elvezet a kincsekhez. A játékosok igyekeznek olyan szobákat hozzáilleszteni a kastélyhoz, amiben kincsek lehetnek, de a keresést és a nyomokat a húzható kártyák irányítják. Ez egy kicsit olyan Cluedo szerű, nyomozós, gondolkodós és kevésbé látványos társas volt. Horror hangulattal csak maga a helyszín és a szobák kinézete rendelkezik.  

Ghost Castle (1985) – Milton Bradley

A Ghost Castle-ről már szinte mindent elmondtam, amit el lehetett a játékról szóló videómban. Alapvetően az egyik legsikeresebb, legjobban kiforrott ilyen jellegű játék volt, ami ötvözte magában az összes korábbi ilyesmi játék előnyeit. Ugyan a Szellemkastély nem új ötlet volt, hanem a Which Witch átalakított remake-jéről beszélünk, de mégis izgalmas és emlékezetes darab, ami több millió gyereknek ragadt meg az emlékezetében, nálunk is. Emiatt a mai napig számos másolat és gyengébb minőségű remake készült belőle.

Horror House (1986) - Bandai

A Horror House már egy modernebb, bonyolultabb játék volt, ami a japán Bandai adott ki. Ez már le sem tagadhatná a szerepjátékos hatást, hiszen az egyes szörnyek leírása is pont olyan, mintha egy kártyás szerepjáték lapjait néznénk. A játékosoknak itt is ki kell jutni egy horror házból, amit 39 szörny és 6 démon igyekszik megakadályozni. Az elektronikusan működő koponyába kardokat kell dugdosni és akkor mindenféle sikolyt, hörgést és egyéb hangokat ad ki magából. Nívós, jól megtervezett játék volt, ami főleg azért japánban volt népszerű.

Creeps Castle (1991) – Spears

A Creeps Castle egy szintén 3D pályán játszódó, meglehetősen egyszerű társas volt, amiben a bábukat végig kell vezetni a kastély emeletein, ahol persze mindenféle szörny leselkedik rájuk. Ez egy elég gyorsan végig játszható, teljesen lineáris játék, aminek a grafikája olyan, mintha két évtizeddel korábban jelent volna meg. A kortársaihoz képest, sokkal kevésbé kidolgozott hatást kelt.

It From the Pit (1992) – Milton Bradley

Az It from the Pit volt talán az utolsó olyan horror-os jellegű társas, amit vintage-nek nevezhetünk. A pálya egy mocsarat formáz, ami körül rejtett kincs található. Ezt próbálják megszerezni a játékosok, akiket egy mechanikusan működő szörny próbál elragadni a mocsárból. A pálya elképesztően jól néz ki és elég nagy is. A szörny egy forgó részen helyezkedik el és a keze mozgásán kívül a szemét is nyitogatja. Ez sem egy bonyolult játék, de mégis szórakoztató lehetett.

Természetesen azóta is számos horror témájú társasjáték látott napvilágot, ám úgy vettem észre, hogy ezeknek már leginkább a felnőttek a célközönsége. Továbbá mostanában nem nagyon született olyan darab a témában, ami annyira bekerült volna a köztudatba, mint mondjuk a Szellemkastély. Mindenesetre a felsorolásban szereplő darabok rendelkeznek egy olyan visszafogottan borzongató hangulattal, ami szerintem ma is megállná a helyét.

De az is lehet, hogy van olyan horror....amit lefelejtettem a listáról

TB