Z-95 Headhunter

A Star Wars játékjárművek története sorozatomban most egy kicsit talán kevésbé ismert, ritkábban használt járgánnyal fogok foglalkozni, ami ugyanakkor nekem mindig tetszett. A Z-95 Headhunter nem szerepelt túl sok helyen és játékokat is csak ritkán csináltak belőle, de mivel egyrészt az egyik legnépszerűbb, legikonikusabb Star Wars járgány előd típusának számít, másrészt a története is egészen érdekes ezért úgy gondoltam, hogy ez is megér egy önálló cikket.

A Z-95 Starfighter avagy másik nevén Headhunter, a köztársasági haderő egyik fontos, ámbár kevésbé széles körben alkalmazott vadászgépe volt. Az egyszemélyes gépet az Incom fejlesztette ki, kifejezetten a klón pilóták képességeire méretezve, nagyjából párhuzamosan az ARC-170 Starfighter-el, bár ez utóbbi gépeket valamivel előbb szállították le a köztársasági flottának. Az azonos gyártó miatt természetesen számos elem, például az irányítópult és a célzó számítógép is azonosak voltak a két típusban. Erős lézerágyúi és két proton torpedó vetője alkalmassá tették mindenféle feladat ellátására, így a konvoj kíséret mellett csapásmérésre és bolygó légkörben történő légiharcra is alkalmazták. Hiperhajtóművel ugyanakkor nem rendelkezett, ami miatt önálló harci feladatokat nem tudtak ellátni, csak egy anyahajó (mondjuk egy Venator) fedélzetéről indítva lehetett őket alkalmazni. Egy megbízható, széles körben alkalmazható, ám a korlátozottabb hatótávolság miatt, talán kevésbé elterjedt igásló volt ez, amelyet még egy rövid ideig a birodalom hajnalán is gyártásban tartottak. A Birodalom megszilárdulása után viszont leváltották a Sienar által gyártott Tie sorozattal, így az Incom állami megrendelések nélkül maradt, úgyhogy kénytelenek voltak új típusokkal a „polgári” piac felé fordulni. A cég később megalkotta a Z-95 és az ARC-170 előnyeit (pl hiperhajtómű) és külső jegyeit ötvöző, T-65 X-Wing Starfighter-t, ami a Lázadó szövetség egyik legfontosabb vadászává vált, de a lázadó haderő többi harci gépének is (U-Wing, T-47 Speeder) egy jelentékeny részét szintén az Incom gyártotta.  

A gép karakterisztikája nagyon szemrevaló ugyanakkor meglehetősen letisztult. Egyszerűen fogalmazva olyan, mintha kivennénk egy X-Wing felső szárnyát és két hajtóművét, illetve kissé ellaposítanánk az orr részét. Ettől a gép hosszúkásabb, hegyesebb hatást kelt és a laposabb forma miatt nehezebb célpontot is jelent az ellenség számára. Egy kicsit más, mint egy hagyományos X-Wing, ugyanakkor ismerősek a vonalai és nekem pont ez tetszik benne.

Nem hiszem, hogy egy átlagos Star Wars rajongó számára a Z-95 kapásból ismerős lenne, hiszen viszonylag kevés mozgóképes alkotásban láthattuk és talán ehhez az is hozzájárult, hogy a Z-95-ös története meglehetősen zavaros. Első alkalommal Brian Daley 1979-es Han Solo regénytrilógiájában említik a típust, ahol egy elavult polgárháborús vadászt neveztek Z-95-nek. Később rengeteg regényben (Megtévesztés leple, Birodalom örökösei, Sötét oldal), képregényben (Mara Jade, Rogue Squadron, Shadows of the Empire), RPG szerepjátékban és számítógépes játékban (Tie Fighter, Empire at War, X-Wing Alliance, Force Unleashed II stb.) használták a géptípust, ám az azonos megnevezés nem mindig takart ugyanolyan gépet. Általában Z-95-ös alatt egy négy hajtóműves, az X-Wing-re a mai küllemnél sokkal jobban hasonlító gépet értettek, ami ugyanakkor merev, egyenes, nem nyitható szárnyakkal rendelkezett. Néha viszont, teljesen más külsejű gépre alkalmazták az elnevezést, volt olyan számítógépes játék, ahol egy leginkább a mai V-Wing-re hasonlító gépet neveztek így, de volt olyan illusztráció, amikor inkább a mai ARC-170-re hasonlított. Néha 2 néha 4 hajtóművel rendelkezett és az orr rész is hol tömpébb, hol hosszúkásabb formát kapott. Az ágyúk száma is változott hol 2 hol pedig 4 fegyver ült a szárnyakon és ezek miatt nem beszélhetünk egyetlen, konkrét Z-95-ösről (manapság ezeket az eltérő altípusokat eltérő változatnevekkel különböztetik meg). A káoszban aztán Dave Filoni és a Clone Wars animációs sorozat vágott rendet, amikor is 2011-ben megalkották a mai értelemben vett Z-95 Headhunter-t, amit aztán a Clone Wars animációs sorozatban, 13 epizódban is láthattunk. Ez a végleges, hivatalos kinézet gyakorlatilag ötvözte és egységesítette a korábbi, néha egymásnak is ellentmondó külső jegyeket, amelyek 1979-óta gyűltek a Z-95-össel kapcsolatosan. Ugyanakkor a Clone Wars-ban sem egyből állt elő ez a helyzet. Az első időszakban még Z-85-nek akarták keresztelni, hogy megkülönböztessék a régebbi Z-95-ös gépektől, majd szimplán a „Headhunter” nevet adták neki, de végül úgy döntöttek, hogy ez lesz a végleges Z-95 Headhunter, ami annak a tükrében, hogy ma már a gép korábbi feltűnései nem a kánon részei, míg a Clone Wars-os igen, egy jó döntésnek bizonyult. Azóta persze az „új” Z-95 is feltűnt egy pár alkotásban, példéul a Darth Maul Son of Dathomir vagy a Poe Dameron képregényben, de még a Resistance sorozatban is látható volt egy köztársasági Z-95 roncsa.  

A hosszú történelem és a rengeteg feltűnés ellenére a játékgyártók igencsak mostohán kezelték a típust, így gyakorlatilag alig készült belőle bármilyen fizikai játék. A hosszas történelmi áttekintés után így a tényleges játékdarabokat (sajnos) viszonylag gyorsan át tudjuk futni.

Első alkalommal a Galoob által gyártott Micro Machines sorozatban készült játék a Z-95-ösből, 1996-ban. Volt egy Epic Collections elnevezésű széria, amelyben az egyes Star Wars könyvekhez kapcsolódó járgányokat adták ki egy-egy csomagban. A Z-95 a Kevin J Anderson által írt Jedi Search könyvhöz kapcsolódó csomagban volt megtalálható pár figurával, a Sun Crusher-el és egy Tie Interceptor-al egybecsomagolva. Ezek az Epic Collections csomagok meglehetősen igényes kialakításúak, kicsit olyan az egész, mint egy könyv, amit szét lehet nyitni és a doboz belsejében láthatóak a járművek egy bliszterben. A játékról ugyanakkor ez már kevésbé mondható el…nem kicsit elnagyoltak a modellek, bár azt hozzá kell tenni, hogy ekkora méretben azért nehéz nagyot alkotni. A kis Z-95 akár egy X-Wing is lehetne, de a szárnyak azért árulkodnak egy kicsit. Első próbálkozásnak azért teljesen megteszi.  

Szégyen, gyalázat, de a Hasbro nem adott ki soha, 3,75”-es figurákhoz passzoló Z-95-öst. Se a Clone Wars érában, se később, pedig az ARC-170-ből többet is kiadtak, az X-Wing-ekről nem is beszélve… úgyhogy a gép mérete semmiképpen se lehetett visszatartó erő. Lehet, hogy a relatíve kései Clone Wars-os debütálás volt a hanyagolás oka, hiszen 2011-ben a TCW játékvonal már lassan a végéhez közeledett, ám ettől függetlenül a későbbi vonalakba is simán be lehetett volna illeszteni, ha akarják. Ugyanakkor a Hasbro mégiscsak készített játékot a Headhunter-ből, hiszen a die cast vonalukban, a Titanium-ban megjelent a gép 2008-ban (bár a Titanium-ot ugye az ekkor már Hasbro tulajdonban álló Micro machines készítette). Itt a képregényes külsőt vették alapul, ami azért meglehetősen hasonlít egy összecsukott szárnyű X-Wing-re, legalábbis itt négy hajtóművet, de csak két ágyút kapott. A festése is enyhén X-Wing-es legalábbis a szutykosfehér alapon piros csíkok engem egyértelműen arra emlékeztetnek. A 3”-es gép elég részletgazdag kialakítású és a pilótafülke is felnyitható. A Titanium szériánál megszokott módon ehhez is adtak egy igényes stand-et, amire szépen fel is lehet tenni. A Z-95-öst egyébként többször is kiadták a Titanium sorozatban, de ezek csak a csomagolásukban térnek el egymástól, a beltartalom azonos.

Bár nem feltétlenül olyan játék, amit fel szoktam sorolni az ilyen cikkekben, de a Z-95-ös megjelent a Star Wars Miniatures sorozatban is az ún. Z-95 Headhunter Expansion Pack-ban. Ez egy roleplay játék, amit a megvásárolt gépekkel lehet játszani és a csomagokban a járgány kis makettje mellett a játékban használható kártyalapok is megtalálhatóak. Nem értek igazán az ilyen játékokhoz, de maga a makett egész csinos, ráadásul többféle festésben is kiadták. Van belőle zöldes festésű, fehér-kék és egy fekete-narancssárga is, ami elég jól mutat. Ezeknél a maketteknél egy kicsit agresszívebbre formázták a gépet, robosztusabb a formája, ami szerintem kifejezetten jól áll neki.

A játékgyártók közül a Lego szentelte a legtöbb figyelmet ennek a típusnak, bár ők is csak két esetben adtak ki belőle készletet. Ennek ellenére talán ezek tettek hozzá a legtöbbet a gép ismertségéhez, szerintem azok akik ismerik, többségében vagy a Lego készleteknél vagy a Clone Wars-ban találkoztak vele először.

A Lego kiadások és egyben az összes Z-95-ről készült játék zászlóshajója, a 75004 Z-95 Headhunter Lego készlet, ami 2013-ban jelent meg. A 373 alkatrészből összeállítható, egészen jól sikerült készlet a 39cm *32 cm * 9 cm-es méreteivel a legnagyobb játék, amit erről a gépről készítettek. Az Umbarán játszódó Clone Wars epizódokhoz kapcsolódik, hiszen ebben a készletben volt elérhető Pong Krell Jedi mester minifigurája is, akit csak az igen jól sikerült Umbarához kapcsolódó Clone Wars epizódokban láthattunk. Rajta kívül még egy 501-es klón és egy 501-es klón pilóta figura is járt a készlethez. A gép természetesen nyitható pilótafülkével, kiengedhető futóművel és kilövőkkel is rendelkezik. Kifejezetten jól hasonlít a Clone Wars-ban látható gépekre, mind a színeiben, mind a formájában és abszolút jól mutatna a polcomon, úgyhogy egyszer tervezem a beszerzését.

Szintén 2013-ban adták ki a 30240 Z-95 Headhunter mini szettet is, amelyben egy 54 alkatrészből összerakható Z-95-öst találunk. A polybag-es forgalmazású szett meglehetősen elterjedt darab. Az 54 alkatrészből egy relatíve alakhelyes gépet lehet összerakni, ami az aprócska mérete ellenére egyáltalán nem egy rossz darab.

A Z-95 Headhunter szerintem játék szempontból egy méltatlanul elhanyagolt gép. Mutatós és figyelemfelkeltő küllemmel rendelkezik, ami miatt abszolút alkalmas lenne arra, hogy további játékok készüljenek belőle. Legjobban talán egy a 3,75”-es akciófigurákhoz illeszkedő darab hiányzik, de a mostani Clone Wars-os készletek mellé a Lego is kiadhatna egy újabb darabot. Remélhetőleg a további Star Wars-os produktumokban…filmekben, sorozatokban, képregényekben szintén találkozhatunk még a típussal.

TB