Vajon a házak és a járművek itt még darabokra szedhetők? A Lego azzal szerzett hírnevet, amit mára sajnos már elfelejtett, hogy szabványos elemekből állt, amelyek átszerkeszthetők, bővíthetők. Itt például a háztetők úgy néznek ki, mintha ez a régi elv még érvényes volna rájuk. Én olyan régen voltam gyerek, hogy itthon akkor még nem volt Lego - bár ahhoz hasonló, nagyobb téglákból álló játékra még emlékszem az óvodából -, ezért nem tudom, mi volt régen a jellemző.

@Androsz: Ezek valahol a Duplo és a normál System között voltak elemméretben. Szét lehetett szedni a házakat, de nagyobb elemekre, mint egy town-os készlet esetén. Főleg ilyen panelekből álltak:
rebrickable.com/media/parts/photos/14/3980c01-14-473647ae-f74d-4d50-ae13-0d700a34e5dc.jpg

@Majer Tamás: Köszönöm. Ez így pont olyan, hogy ha ekkor lettem volna kisgyerek, akkor nagyon élveztem volna. Ez a játék jól ki volt találva.

Nekem is voltak szép fa építőelemeim, közöttük tető, oszlop, ablak is, az ablakon színes fólia, csodálatos volt. :D

Kiaknázatlan kincs. Érdekes, hogy ismeretségi körömben a hasonló korú szülők által legkeretesebb téma. Minden munkahelyen ahol eddig dolgoztam, mindenki ilyet keres a gyerekének, használtan jó állapotba. Nem olcsó mulatság.
Eleinte nem is értettem miért nem a duplóval próbálkoznak, de a saját 15 hónapos kislányomon látom, hogy ha kipakolom az összes figurámat, nem a duplot, nem a legot fogja meg először, hanem a fabulandot. A második helyezet kicsit gáz, mert azok a belvilles figurák:)

@scherier: Nem igazán értem a közutálatot a Belville felé. Nagyon színvonalas téma volt. Egyszerűen csak nem a 6-12 korig tartó fiúkat célozza meg.
Ez olyan, mint a Primo vagy a Scala. A LEGO az egyetlen olyan játékgyártó, amely egyetlen termékcsoporttal van jelen a piacon. Természetes, hogy próbált több lábra állni. És én a márkahűség miatt szívesebben vennék most is LEGO által gyártott Pirmo-t, mint Fisher-Price áltál forgalmazott mega blocks-ot, és inkább vennék LEGO által gyártott babaházat a majdani kislányomnak, mint a Mattel által kiadott Babrie-t. A LEGO a Primo keretén belül korábban járókatakarókat, járássegítőket, sátrakat, és egyéb babajátékokat is gyártott. Ezeket nem utálni kell, mert nem egy X-Wing.
Aki a LEGO-t szereti, örül, ha az az élet minél több területét kiszolgálja. És nem csak kisfiúk születnek, eleve hatévesen kibújva.

@Majer Tamás: Óóó jaj, nagy a baj. Egy kis segítséget azért kérnék, melyik hozzászólásomban ajnároztam az X-Winget, nem jó már a memóriám, hátha volt ilyen.

@Majer Tamás: „Egy termékcsoporttal van jelen” – írtad. Melyik ez az egy? A már több mint 100 videójáték, vagy a filmek, vagy a közel 30 éve minden nyugati plázában található Lego Wear gyermek ruházati bolt?
A LEGO játékot kedvelni és a LEGO céget fanatizálni szerintem két különböző dolog. A LEGO egy ugyan olyan lélektelen pénzéhes multi mint a többi. A különbség, hogy ők ezt mézes mázas mesékkel gyerekköntösbe öltöztetik.
Vegyünk csak egy példát a sok közül, hogy lett világhírű az amúgy teljesen snassz fa játékokat gyártó cég? Feltalálta az interlocking kockát. Jaa nem is ő találta fel. Akkor ki?
A legelső intelockingnak látszó kockát a tengerentúlon hozta forgalomba a Bild-O-Brik, majd a MiniBrix ezek gumiból voltak, szóval nem tök ugyan az. 1939-ben a Hilary Page a Kiddicraft tulajdonosa volt aki először műanyagból készített interlocking kockát, de ez még mindig nem az igazi, mert sokkal nagyobb volt. Most ugrunk kicsit az időben 1946-ban az American Bricks már kisebb méretben gyárt építő rendszert interlocking kockákból melynek neve ELGO (milyen érdekes név nem?:). Rá egy évvel később Európában Hilary Page megalkotja a ma ismert LEGO kocka eredetijét amit a cége a Kiddicraft forgalmaz, a kocka aljában látható a neve, európai licencel rendelkezett, nyugat európai országokban volt kapható, de árulták Kanadában és az Usában is.
Ole Kirk Christiansen ezt a játékot meglátva és ezen felbuzdulva elutazik fiával 1947-ben Angliába. Mit csinálnak ők ott? Elmennek abba a gyárba ahol a Kiddicraft gyártatja a játékot, és a gyár tulajdonosától megvesznek egy teljes moulding rendszert. A Kiddicarftal nem is állt szándékukba tárgyalni. Elviszik Dániába és elkezdik két éven belül 1949-ben változatlanul gyártani a Kiddicraft kockákat LEGO néven. Ja nem változatlanul hiszen a desgined by Hilary Page feliratot kiszedik belőle. Ezt csinálják 1958-ig. Közel 10 éven keresztül ugyan ezt a technológiát használják minden változtatás nélkül. Ömlik le a gyártósorról a LEGO feliratú Kiddicraft kocka, amiről Hilary page semmit nem is sejt, hiszen az első években még nem volt kapható Európa szerte. De a helyzet változik, a LEGO terjeszkedik, megy az üzlet, több országban is kapható lesz. A Kiddicraftnak viszont nem megy a szekér, Hilary pár évig még gyártja a kockákat de mivel az ő termékpalettájukon ez csak egy szelet volt, felhagy vele, és a többi játékra koncentrál. A sikertelenségbe belefáradva és a LEGO sikerének láttán (ezt a LEGO tagadja) 1957 közepén öngyilkos lett. A LEGO ezt követően 1958-ban módosítja a kockát ekkor kerül bele a két stabilizáló cső.
Most ugorjunk egy kicsit az időben, abba a korba amikor a LEGO már világcég és mindenkit szarrá perel aki valamilyen módon is próbálja utánozni a „LEGO” kockát. Az ugrás után az 1980-as évek elején vagyunk megjelennek a LEGO klónok. A LEGO-nak ez nem tetszik, de nem bízza a véletlenre. Mit csinált az akkor már több százmillió dolláros világcég? 50.000$-t fizetett Hilary Page örökösének (aki Page egyik lánya volt), a kocka jogaiért!! Majd így ment az első ilyen tárgyalásra 1984-ben a TYCO ellen.