A Lego egy nagyon ügyes, tradícionális és innovatív játékgyártó. Az évtizedek során számos remek témát, készletet és technikai megoldást is kitaláltak, amelyek megannyi gyűjtőt és Lego kedvelő gyermeket boldoggá tettek. Viszont az innováció és az ötletelés sajnos nem mindig lesz sikeres a gyakorlatban, így a Lego is – ahogyan minden más játékgyártó – elkövetett a hosszú évek alatt jó néhány baklövést is.

A mai cikkben a Legnagyobb Lego buktákat fogom számba venni. Nem lesznek sorrendben, mert sajnos a bukások mértékéről kevés információ szokott nyilvános lenni. Azt is tisztáznunk kell, hogy mit értünk bukáson…elsődlegesen anyagi bukást….és fokozott népszerűtlenséget. Elég sok olyan téma van, aminek a megítélése manapság nem túl jó, de ugyanakkor mégis kifizetődő volt a gyártásuk annak idején, ezek nem szerepelnek ezen a listán. Továbbá attól, hogy valami nem teljesített jól, még lehetett remek készlet vagy ötlet, hiszen az hogy mi lesz sikeres és mi nem az a piactól és a vásárló közönség pillanatnyi preferenciáitól is függ. Úgyhogy a felsorolásban azok a Lego dolgok lesznek, amelyek pénzügyileg nem váltották be a hozzájuk fűződő reményeket és/vagy a fogadtatásuk is nagyon negatív volt.

Igyekeztem a legtipikusabb bukási formákból válogatni, tehát az egyes pontok kvázi típushibákat testesítenek meg.  Nem fért fel a tízes listára a Prince of Persia, az Aqua Riders, a Spongebob és a Lone Ranger témakör, de ezek problémáinak egy részét, a listán szereplő témák bukása is megtestesíti.  

Jack Stone - Újítások rosszkor, rosszul és drágán

Rögtön kezdjük egy kemény ponttal. A Lego legsötétebb időszakában 2001-ben született a téma, amellyel a Town Jr. témájú  készleteket igyekeztek leváltani. Mindent bedobtak a téma sikere érdekében. Videókazettáktól kezdve a fogkeféken át mindenféle kapcsolódó terméket készítettek és egy új típusú minifigurát is bevezettek. Maguk a készletek City jellegűek voltak és nagyon kevés elemből álltak, ezért elsősorban a főhősnek, Jack Stone-nak és az ő történetének kellett volna eladnia a készleteket. Bár manapság eléggé közutálat lengi körül ezt a témát, de azt tudni kell, hogy az első évben még tűrhetően teljesített a téma. Volt érdeklődés rá, de a második évtől kezdve nagyon beszakadt a téma értékesítése. A második évben ráadásul sokkal több ilyen cuccot adtak ki és ezeket egyre kevésbé, egyre nehezebben tudták eladni. Mivel főleg a kapcsolódó termékek gyártása ráfizetéses volt és a készletek is borzalmasan teljesítettek ezért 2002 végén törölték a témát. Ennek ellenére még 2003-ban a boltok polcaira kerültek a korábban már legyártott játékok. Ez volt az egyik téma, ami konkrétan és tevőlegesen hozzájárult ahhoz, hogy a Lego majdnem csődbe ment a 2000-es évek elején.

Ben 10 Alien Force – A gyors bukás

A Ben 10 témát 2010-ben vezette be a Lego a népszerű Cartoon Network rajzfilm nyomán. Ez volt az a téma, amit a bemutatást követő hatodik hónapban töröltek a rendkívül negatív fogadtatás miatt. Hat bionicle jellegű építhető figurát adtak ki, de a rendkívül egyszerű felépítés (15-20 elemből állnak) és a túlárazottság miatt a kutyának sem kellettek. Ezen kívül még három úgynevezett combiner készletet adtak ki, ami – a Transformerstől lopott ötlet alapján- azt jelentette, hogy 3 kisebb figurát lehetett összeépíteni egy nagyobbá. Ez az ötlet még nem is lett volna rossz. Ekkoriban fejezték be a Bionicle-t is és sokan úgy gondolták, hogy majd ez a sorozat lesz az utódja, de végül csalódniuk kellett. Ráadásul maga a rajzfilmsorozat sem volt annyira népszerű, mint a korábbi „sima” Ben 10, úgyhogy ez sem segítette az eladásokat.  Az egyik leggyorsabban megbukó Lego téma volt a Lego történelmében.

Fusion – A kiforratlan ötlet

2014 ben a Lego bemutatott egy elég érdekes, ám jobban belegondolva meglehetősen kiforratlan ötleten alapuló új témát. Ez volt a Fusion, aminél az összeépített Lego készlet és egy program / app összefüggtek egymással. Az összeépített készleteket fel lehetett használni az applikáció Lego világában. Ez volt a második ilyen jellegű próbálkozása a Lego-nak és nem is lett volna ezzel semmi baj, hiszen az alapötlet jó, de ehhez azért megfelelő készletekre is szükség van. Na, itt hibázott a Fusion… a négy kiadott készlet négy korábbi sikeres témán alapult (City, Castle, Friends, Race), ám az alacsony darabszám és a felhasznált elemek miatt totál fapados hatást keltettek. Értem én, hogy nagyszerűen néz ki egy vár a virtuális világban, de ha maga a készlet mindössze 200 alapkockát tartalmaz, az nem igazán nyújt sem kihívást, sem építési élményt. A vásárlók nem is igazán értették, hogy mire jó ez a dolog, úgyhogy erősen elkerülték. Ezen kívül a készletek fele még minifigurát sem tartalmazott. A Fusion eleve csak Amerikában volt elérhető, így anyagilag nem volt akkora bukás, de mindenképpen erősen mínuszos lett a mérlege.

Technic Fiber Optic Multi Set – Amikor az alkatrész drágább, mint maga a készlet

A 90-es évek közepétől egyre bonyolultabb és egyre modernebb Technic készletek jelentek meg a Lego palettáján. Egyre összetettebb technikai megoldásokat alkalmaztak, ami ugyan sokszor jót tett a készletnek, ám nem tett mindig jót a Lego pénztárcájának. A 96-os Fiber Optic Multi szettekben olyan száloptikás átlátszó csöves alkatrészek voltak, amelyek áram alatt led-szerűen világítottak. Ez egy remek funkció és remek készletek voltak ezek, de ez a technika akkor még nem volt annyira olcsó, mint manapság. Az ilyen alkatrészek előállítási költségei sokkal magasabbak lettek, mint ahogy tervezték…. annyival többe kerültek, hogy állítólag drágább volt ezen alkatrészek előállítása, mint amennyiért az egész készletet el lehetett adni., úgyhogy jócskán veszteséges volt az egész kísérlet. Hamar el is felejtették.

Primo – Egy nehéz korcsoport

A Lego korábban a Baby nevű termékvonallal próbálta lefogni a 0 és 3 év közöttiek korcsoportját. Ezt a témát váltották le a Primo vonallal 1995-ben. Ebben a vonalban teljesen egyedi és amúgy egész aranyos cuccokat kínáltak azoknak a gyerekeknek, akik még túl kicsik voltak a normál Duplo-hoz. A gond csak az volt, hogy ezek a cuccok nem voltak kompatibilisek sem a Duplo sem a System készletekkel, tehát amint kinőtte a gyermek, nem lehetett vele túl sok mindent kezdeni. Ebben a piaci szegmensben ráadásul igen erős piaci szereplőkkel kellett megküzdenie a játéknak (pl. Fisher-Price), úgyhogy nem sikerült kifejezetten betörnie a köztudatba. Kifejezetten népszerűtlen játékvonal volt. Viszont próbálkoztak vele derekasan, egészen 1999-ig hajtották a vonalat, majd visszaváltottak a Baby megnevezésre, de ez sem segített. Végül 2005-ben teljesen megszüntették ezt a termékcsoportot, mert a 90-es évek közepétől kezdve, folyamatosan veszteséget termelt.  

Avatar – The Last Airbender – Egy gyenge kísérlet

A Lego 2006-ban együttműködésbe kezdett a Nickelodeon TV csatornával, hogy a csatorna népszerű sorozataiból Lego készletek készülhessenek. A Lego viszont nem igazán tudta belőni, hogy melyik sorozatos téma lehetne igazán sikeres, ezért egy időben, kísérleti jelleggel több Nickelodeon-os témát is elindítottak. Az egyes témákban csak kevés készletet dobtak a piacra, hogy megnézzék, melyik lehet az életképes. Nos…igazából egyik próbálkozás sem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, de a Spongyabob és később a Tini Nindzsa teknőcök azért el evickélt egy darabig. Az Avatar az utolsó léghajlító című animációs sorozatból készült téma viszont villámgyorsan megbukott. Mindössze kettő ilyen készlet került kiadásra és ezzel ez lett a legkisebb Lego téma, ami valaha napvilágot látott. Mondhatnánk, hogy oké….kísérleteztek és nem jött be…a kutyának nem kellett az Avatar ezért a Spongyabobot választották és kész. A dologhoz az is hozzájárult, hogy az animációs sorozat is lecsengőben volt már, amikor ezek a poltok polcaira kerültek. Egyébként csak Amerikában forgalmazták őket. Na de a sikertelenségen túl még az is elmondható erről a két készletről, hogy atom igénytelen rondák is (legalábbis szerintem).

Speed Racer – Rossz filmhez, gyenge készletek

Az mindig kétesélyes, ha egy filmhez készül Lego készlet. Benne van a pakliban, hogy a film sikeres lesz, de a Lego készletek nem illenek annyira hozzá, ezért nem fogy jól a játék…erre is lehet példát mondani. A másik rossz eset viszont az, amikor az annyira nem rossz Lego készletek azért savanyodnak meg a polcokon, mert a film amihez készültek katasztrofálisan szerepelt. Ha ez a két eset egyszerre jelentkezik, tehát a film is rossz és a Lego készletek sem kiemelkedőek….na abból jó kis bukta lehet. Erre az utóbbira kiemelkedően jó példa a Speed Racer, de több más esélyes is kopogtatott a listám ajtaján. A téma a Racers sorozat altémájaként jelent meg és a Wachovski testvérek által készített versenyautós film alapján készült (ami pedig egy anime alapján készült). A Lego mindössze négy ilyen készletet adott ki, de egyrészt nem is sikerültek túl jól, másrészt a film jókora buktája (120 millióra 93at hozott vissza) és negatív visszhangja is jócskán rányomta a bélyegét az ilyen témájú Lego készletek keresletére is.

Znap – A  sikertelen másolat

Minden olyan játékgyártónál, akik egy tipikus termékkel futottak be, eljön az a pillanat, amikor megpróbálnak több lábra állni. A Lego ezt sokszor, sokféleképpen megpróbálta, de gyakorlatilag mindig beletört a bicskája. 1998-99 –ben a Lego megpróbált borsot törni a kor egy másik sikeres építőjátékának a K-Nex-nek az orra alá. A K-Nex felfutóban volt a Lego-nak pedig kezdtek problémái lenni, így azt gondolták, hogy piacot vehetnek el a K-NEX-től, ha egy teljesen hasonló jellegű építőjátékkal jelentkeznek ők is. Nos, ez nem jött be. Az elemek rugalmasabb, de erős műanyagból voltak és konkrét dolgokat lehetett belőlük megépíteni, de a készletek egyáltalán nem néztek ki jól. Sematikusak voltak és egyáltalán nem voltak méltóak a Lego márkanévre. Két éven keresztül összesen húsz ilyen készletet adtak ki, de a Lego már az első év végén belátta, hogy nem sikerült ez a történet. A készletek a végén már annyira nem fogytak, hogy az eredeti ár 10%-áért kellett megszabadulni tőlük.

Scala – A bukott Lego Barbie

A Lego Scala szerintem a legelfuseráltabb ötlet volt a teljes Lego történelemben. Minden eddigi pontot meg lehetne védeni valamivel, ám azt hogy mégis miért volt jó ötlet a Lego-nak, ami a világ legnagyobb és legjobb építőjáték gyártója, belépnie egy olyan piacra, ami teljesen idegen tőle és full telített…azt nem tudom megmagyarázni. 1979-ben jelent meg először Scala cucc, ami ekkor még speciális Lego elemekből összeállítható ékszereket jelentett, amellyel a kislányokat igyekeztek megcélozni. A dolog nem jött be és a feledés homályába is veszett. Ám 1997-ben a dolgot felélesztették és átalakították. Az új Scala vonal barbie jellegű babákat jelentett, amelyek mellé néhány Lego elemből összeállítható kiegészítőt, és ruhákat adtak. A kiegészítők többsége viszont nem volt kompatibilis a normál Lego kockákkal. Az én megítélésem szerint ezek a babák nem voltak se jobbak se rosszabbak, mint a kor babái (bár némely figura feje elég nyomorék) viszont óriási hiba volt az, hogy egy ennyire telített és idegen területen próbálkozott meg a Lego több lábra állni. A Barbie, a Sindy, a Disney cuccok, a My Little Pony és a millió más kislányokat megcélzó játék mellett ugyanis a Scala senkinek sem kellett. Folyamatosan veszteséget termelt, ám a Lego vezetésének hibás döntése miatt (hogy más játék szegmensekben is jelen kell lenni) a témát egészen 2001-ig nem törölték. Ez is hozzájárult a Lego majdnem-csődjéhez.

Galidor - A rémes Lego akciófigura

No, ez az a téma, ami szinte minden a rossz Lego témákat vagy a legrosszabb Lego ötleteket érintő szavazáson magasan győzni szokott. A Galidor alapvetően egy akció figura volt, egy akció figura vonal, ami ugye nagyon idegen volt a Lego számára. Viszont ebben a szegmensben is megpróbálták megvetni a lábukat 2002-ben. A Galidor egy ifjúsági Sci-fi tv sorozaton alapult, amelyet a Fox Kids-en vetítettek. A játékok gyakorlatilag nagyméretű akció figurák voltak, amelyeknek cserélhetőek voltak a végtagjai és mindezt egy nagyon lebutított Bionicle módon kell elképzelni. Ebben a vonalban minden hibát elkövettek, amelyet csak el lehetett. A termék megjelenése nagyon idegen volt a Lego-tól, az egyes elemek előállítása is nagyon drága volt, az elemei nem voltak kompatibilisek a többi Lego készlettel ezen kívül a termékvonal reklámkampánya sem sikerült túl jól. Mindezek tetejébe a címadó sorozat sem volt egy átütő siker.  Tényleg….ezt a témát minden sújtotta, ami csak elképzelhető. 17 ilyen készletet adtak ki, illetve még 2-t erősen limitálva, de a végén volt olyan megtervezett termék, amit még a kiadás előtt töröltek.  A fiaskó nagyon sokba került a Lego-nak, így a Galidor sikertelensége is erősen hozzájárult ahhoz, hogy 2004-ben új vezetés került a Lego élére.

Akárhogyanis.... ahogy minden cégnek, úgy a játékgyártóknak is vannak sikertelen produktumaik, bukott elképzeléseik. Összességében azért Lego, a fentiek ellenére is egy innovatív és sikeres játékgyártó, akik persze néha követtek el hibákat. Egyedül akkor sejlett fel a cég számára a vég lehetősége, amikor görcsösen több lábra akartak állni és meg akartak változni. Amint visszataláltak ahhoz az úthoz, amihez értenek és ami miatt szeretik a termékeiket az emberek, onnantól a cég helyzete is rendeződött. De minden téma nem sülhet el jól.....

TB