A mai top 10-es cikkben a játékok egy érdekes szegmensével, a kiadatlan, hivatalos forgalmazásba soha nem kerülő akciófigurákkal és járművekkel fogok foglalkozni. Szinte minden játékvonal rendelkezik ugyanis olyan vakvágányokkal…olyan kevésbé sikerült figurákkal és járművekkel, amelyeket végül nem küldtek az üzletekbe. Ez nem von le semmit az adott játékvonal értékéből, hiszen ezeknél mindig volt egy éber marketinges vagy vezető, aki nemet mondott rájuk és nagyon sok esetben nem is véletlenül. Persze azért némelyik a szerencsének vagy egyéb külső körülménynek köszönheti csak, hogy a tervező asztalon maradt. A lista ebből következően hullámzó lesz…minden játékvonal rendelkezik ilyen kiadatlan projektekkel, de én igyekeztem a legismertebb, legnépszerűbb, legfontosabb brandekre koncentrálni és látni fogjátok, hogy a kiadatlanság oka is mindegyik esetben más lesz, már amelyiknél lehet magyarázatot adni arra, hogy miért törölték a cuccot. Ezen felül mindegyik, az elkészítés más-más fázisában bukott el, valamelyik már készen állt a sorozatgyártásra, míg egyes helyezettek csak egy kósza concept art szintig jutottak.  

A lista az én véleményemet tükrözi…lehet, hogy ti azt fogjátok mondani, hogy „de hát ez meg az nem is nézett volna ki rosszul”, de én így gondolom.  Nyilván mindenkinek más az ízlése, de szerintem ez az a tíz kiadatlan játék….aminél egyáltalán nem kár, hogy nem látták meg a napvilágot. Annyit még hozzátennék, hogy a listán szereplő játékok annak ellenére, hogy nem sikerültek túl jól, nyilván óriási értékkel bírnak, hiszen maximum prototípus vagy termékminta létezik belőlük.

10. Replicators – 1995, G.I.Joe, Hasbro

A vintage G.I.Joe-k története bővelkedik a kiadatlan figurákban, járművekben és a döntő többségük inkább a „kár hogy nem adták ki” vagy az „elmegy” kategóriába esik. Viszont a vintage éra utolsó éveiben azért a Hasbro elkövetett egyet, s mást, ami nem feltétlenül volt méltó a történelem egyik legsikeresebb játékvonalához. A legendás 1995-ös kiadatlan széria bővelkedik az ilyen „érdekességekben”, mert itt kb. egyszerre akartak visszatérni a Joe gyökereihez illetve folytatták volna a Star Brigade-al már megkezdett, meglehetősen szériaidegen sci fi-s vonulatot. A Sci fi-s vonal jóval kellemetlenebb volt, mert ez az irány valahogy (számomra) egyáltalán nem passzolt a G.I.Joe világába. 1995-ben több ilyen jellegű, új sub team-et is terveztek kiadni és ezek egyike volt a Replicators csapat. Ez egy olyan sub team lett volna, amelyet a figurák azonos plusz funkciója fűzött volna össze egy csapattá. Ez annyit jelent, hogy a figurák lenyitható mellkasa mögül valamiféle szörny vagy űrlény bukkant volna elő, gondolom valamiféle rugós mechanizmus által. Ez a funkció bármely másik, ténylegesen sci-fi-s jellegű vonalnál (Pl. Kenner Alien) teljesen oké lett volna, de szerintem a Joe-nál döntően megváltoztatta volna a figurák általános, jól megszokott jellegét. Ugyanis a kiugró valaminek hely is kellett, ezért némiképpen megnövelt méretű felsőtestet kaptak, ami így utólag a nem túl szép emlékű G.I.Joe Extreme sorozatot idézi meg a számomra. Ráadásul a díjbirkózó felsőtesten nagyon látszódtak volna a lenyíló rész hézagai is, ami nem túl szép. A csapat sorozatgyártásra kész állapotban volt már….léteznek belőlük prototípusok és concept art-ok is, de mivel az egész 95-ös G.I.Joe „évadot” törölték, ezért ezek sem jelenhettek meg a boltokban. Én azt mondom, hogy nem is baj.

9. Bondo – 1985, Ewoks, Kenner

A kiadott és kiadatlan Ewoks illetve Droids játékokról már énekeltem egy-egy cikket. Akkor is meg kellett, hogy állapítsam….ami megjelent az se volt éppen se „Star Wars-os”, se pedig jó és ami nem jelent meg, azért se kár. A kiadatlanok közül viszont egyértelműen Bondo volt a legkellemetlenebb karakter, aki a rajzfilmben a „Travelling Jindas” nevű cirkuszi társulatnak volt a vezetője. Maga a rajzfilm karakter is mérhetetlenül gagyin nézett ki, de ha lehet ilyet mondani, a figura erre még rátett egy lapáttal. Alig hasonlított a rajzfilm karakterre és önmagában nézve is leginkább egy kínai bootleg-re hasonlít. Az Ewoks játékok a maguk idejében nagyon sikertelenek voltak, ezért a már teljesen gyártásra kész második szériát törölték. Szerintem nem sokan sírnak érte.

8.Transformers Horror Movie Series - 80-as évek vége?, Transformers G1, Hasbro

Szeretném tudni, hogy ez…kinek és miért jutott eszébe. Nem az…mert sok mindent láttunk már a Transformers-nél. Ott volt például a Beast Wars amiben különféle állatokká lehetett alakítani a robotokat és a hagyományos Transformers-eknél is a dínóktól a fényképezőgépig mindenféle altmode-al rendelkező karakter létezett. Viszont az mindegyikben közös volt, hogy a Transformers lényegét adó alapszituáció adott volt, tehát egy „normális” robotot lehetett egy vagy többféle dologgá alakítani. Ebben a cuccban viszont nem egészen így volt….Elvileg valamikor a G1 éra során vetődött fel a gondolat, hogy kellene csinálni egy olyan horror sorozatot a Transformers-en belül, amelyben ismert horror szereplőket lehetett volna a hozzájuk kapcsolódó szörnyekké alakítani. A szereplők viszont nem sima robot külsőt kaptak volna, hanem klasszikus horrorfilm szereplőkre emlékeztető, valamelyest robotos, de azért a Transformers jellegétől nagyon eltérő küllemet. Három ilyen karaktert dolgoztak ki: Draculát, amelyet denevérré… a Fly című film szörnyét, amelyet léggyé és a Creature-t, a Creature from the Black Lagoon-ból, amelyet valami halszerűséggé lehetett volna alakítani. A concept art-k megvalósíthatóságát, azon túl, hogy az egész ötlet hülyeség volt, nehezítette az is, hogy mind a három karakter jogai más-más stúdióknál voltak, így kétséges, hogy pontosan ez a három karakter valaha is meg tudott volna-e valósulni. Nem hiszem, hogy a Hasbro ennyi fáradtságot szentelt volna erre a sorozatra. Mindenesetre nagyon hamar lelőtték a projektet és talán nem is véletlenül.

7. 12”Giant Cyber Samurai – 1994, TMNT, Playmates

Legyünk őszinték… igaz hogy a vintage Tini Nindzsa Teknőkök figurák többsége nagyon jól sikerült, egyedi és igazán minőségi produktumok, de be kell látni, hogy a Playmates a 90-es években minden gyalázatot elkövetett a TMNT brand-el, amit csak el lehetett. A középkori TMNT figuráktól kezdve, a Star Trek-es, kosaras és katonai jellegű figurákon át eljutottak egészen a Drakulás Donatello-kig meg a Rap-elő Michelangelo-ig, ami azért mindenképpen soknak tekinthető egy amúgy színvonalas játékvonaltól. Az a helyzet, hogy amit kiadtak, abból is tele lehetne pakolni egy ilyen tízes listát, abból, pedig amit végül nem, szintén ki lehetne tölteni több listát is, ezért igyekeztem visszafogni magam. A Giant Cyber Samurai egy 12”-es robot figura lett volna, ami első látásra úgy nézett volna ki mintha a Power Rangers Megazord-jának és Voltron-nak a szerelemgyereke lenne. Egy nagyméretű, lila, alig mozgatható robotfigurát álmodtak meg az alkotók, amelyet egy kisebb méretű mutáns figura vezetett. A mellkas résznek krómozást álmodtak meg és a robot elektronikusan működő guruló funkcióval is bírt volna. A többi TMNT Cyber Samurai figura se egy matyó hímzés, de ez jellegében azoktól és az összes hagyományos TMNT figurától is eltért. Bár a robotok mindig is jelen voltak a TMNT játékok között, a véleményem szerint ez már egy kicsit sok volt, ráadásul a Power Rangers-es hatás letagadhatatlan. Végül a magas gyártási költségek miatt nem került gyártásba, így egyedül az 1994-es Playmates katalógusban volt látható a játék concept art-ja. A custom készítők persze azóta már megcsinálták.   

6.Kipattanó ágyús Terminator prototípus – 1991, Terminator 2, Kenner

A Terminator 2 az a játékvonal, aminél a Kenner egy kicsit túlságosan is elengedte a fantáziáját. A figurák egy része illeszkedik a filmhez, jól néz ki és teljes mértékben játszható is, ám nagyon sok olyan figura is van, ami nem csak, hogy a filmben nem szerepelt, de a Terminator világához képest is meglehetősen bénán fest. Természetesen ezekből a figurákból se mindet adták ki… sok elborult ötlet zöld utat kapott, de ugyanakkor volt olyan is, ami már az alkotóknak vagy a marketingeseknek is sok volt. Ez a névvel nem rendelkező Terminator prototípus például nem jutott át a rostán és meg is tudom érteni, hogy miért. A test aránytalan (a többi Terminator figurához képest is), a fej nem hasonlít egyetlen filmbeli szereplőre és a kunszt, amit tud sem az igazi. A fest lenyitása után egy ormótlan duplacsövű ágyú pattant volna elő a mellkasából, ami nem volt példa nélküli, mert a Toybiz féle Marvel figurák is kaptak ilyesmi funkciókat akkoriban. Ennek ellenére ez a funkció semelyik figurának sem állt jól (a Marvel-eknek sem). Gondolom valami gombbal lehetett volna működésbe hozni. Sajnálatos módon a koncepciót végül nem engedték el teljesen. A Secret Weapon Terminator végül hasonló jellegű –de mérföldekkel jobban kinéző – kunsztot kapott, de ott legalább a figura arcbőre is lenyílt a mellkassal együtt.

5.„Anti-Hero” DC Comics figurák – 90-es évek, Kenner

Amint az a Batman akciófigurák története című cikksorozatomból sokszor kiderült, a Kenner mindent megcsinált a 90-es években a DC Comics karakterekkel, amit csak meg lehetett. Ezt mind pozitív, mind negatív értelemben is lehet érteni. A számos filmhez és rajzfilmhez kapcsolódó játékvonal mellett ugyanakkor gyakran találtak ki játékokat úgymond a saját szakállukra is. A poszt apokaliptikus ihletésű „Anti-Hero” elnevezésű tervezet is ilyen volt…itt hat DC karakterrel játszogattak el és jó néhány concept art formájában fenn is maradtak az elképzeléseik. Némelyik kicsit robotos, másoknál meg egyértelműen a Mad Max volt a kiinduló pont, ezen kívül néhánynál érezni enyhe szado-mazo ihletettséget is. Egy a biztos…a vonal nem kapott zöld utat és még a prototípusok készítéséig sem jutottak el velük. Azon el lehet filózni, hogy az NDK domina Wonder Woman, vagy a Mad Max Batman-e a gázabb, esetleg előzi-e őket a kék osztrigabár ihletésű Cyborg… mindenesetre szerintem nem kár értük noha, 1-1 karakter azért nem lett volna rosszabb, mint amik megjelentek mondjuk a Legends of Batman sorozatban.

4.Turtle Popcan Racer – 90-es évek közepe, TMNT, Playmates

Amint fentebb említettem, sajnos egy egész tízes listát meg tudnék tölteni csak a borzalmas kiadatlan TMNT játékokkal. De kettőnél húztam meg a limitet, úgyhogy igyekeztem a tényleg rosszakra koncentrálni. Ez a TMNT jármű véleményem szerint kimeríti a borzalmas fogalmát. Ez egy drag race autó, ami azon túl, hogy egy guruló TMNT kólareklám, még meglehetősen ízléstelen is a maga túltelített, csillagos-sávos dizájnjával. Ezen felül a funkcionalitása is fejcsóválásra ad okot, hiszen a jármű üdítő adagolóként is használható. A szénsavas dobozos üdítőt (amerikában csak egyszerűen „soda” )  a jármű motortér részére lehetett volna tenni, majd csövek, pumpa és egy szívószál segítségével gyakorlatilag az egész járgány egy gigantikus üdítős pohárrá alakult volna át. A festés és a fegyverzet is utalt volna erre a funkcióra például üdítősüveg alakú rakétákat terveztek neki. Gondolom elsősorban a létező TMNT dobozos üdítőkhöz ajánlották volna, mint kapcsolt terméket. De ezt leszámítva is az egész túl nagy, túl harsány, túl sok….Szerintem senki nem bánja, hogy végül nem adták ki.

3.Wonder Woman and the Star Riders – 1994, Mattel

A lányoknak készülő „akciófigurák” témaköre sok-sok bukással lett kikövezve az évtizedek során. Ez egy különösen nehéz szegmens, hiszen hagyományosan a lányoknak készültek a babák, a fiúknak pedig az akciófigurák….ez a klasszikus leosztás. A Barbie, mint márka azzal, hogy kiegészítőket, járműveket adott ki a babák mellé, egy kicsit elindult az „akciófigurásodás” útján, ám azért megmaradt úgymond babának. A Mattel ugyanakkor szeretett volna, Barbie alapú, de azért akciódúsabb játékokat is csinálni, kifejezetten kislányoknak és ehhez optimális alany volt egy hagyományos női szuperhős… Wonder Woman. Wonder Woman ugyanakkor nem volt az a hagyományos „Barbie jellegű” lány szereplő ezért egyrészt csajosítani kellett rajta, másrészt társak is kellettek mellé, hogy sokféle figurát elő tudjanak belőlük állítani. A játékvonal a Wonder Woman and the Star Riders nevet kapta és a projektet a DC Comics is megtámogatta volna egy mini képregénnyel. Hat féle figurát és egy playsetet készítettek, amelyeket bemutatták az 1994-es Toyfairen. Abszolút negatív volt a fogadtatása, így hamarosan az egész játékvonalat törölték. A legrosszabb talán a csillogó csillagokkal kirakott Womder Woman volt, amelyet akár felültethettünk volna a kastély playset My Little Pony utánérzésű, szárnyas rózsaszín pegazusaira. Hát igen…a láthatatlan repülő kevésbé volt kislányos, mint a rózsaszín pegazus. Minden egyes figurát és állatot, tele lehetett volna rakni mindenféle csillogó szirszarral és ettől az egész meglehetősen ízléstelen hatást kelt. Bár nehéz kislány fejjel gondolkodnom, de talán nem véletlen, hogy a projektet a Toy fair után elfelejtették.

2. Photog – 1986, Masters of the Universe, Mattel

A Mattel 1986-ban indított egy rajongói versenyt, amelyben új Masters of the Universe karaktereket kellett tervezni. Nem aprózták el a dolgot, hiszen a fődíj elég komoly volt. A szerencsés nyertesnek járt egy 100 000 dolláros ösztöndíj, egy öt napos kirándulás Disneyland-be és az a megtiszteltetés, hogy az általa tervezett figurát kiadják majd a MOTU sorozat részeként. A beérkezett pályaművekből kiválasztott döntősöket az 1986 tavaszán megjelent MOTU magazinban tették közzé és a közönség telefonon szavazhatott a szerinte legjobban sikerült darabokra. A győzelmet végül a Rettenthetetlen Photog nevű karakter zsebelte be, amit a 12 éves Nathan Bitner tervezett. Nathan megkapta az ösztöndíjat…..a kirándulást, de ….Photogot végül akkor mégsem adta ki a Mattel. Ha megnézzük a pályaműveket egyébként egyik szörnyűbb, mint a másik, bár gyerekekhez képest azért persze jók... Valós figurának ugyanakkor egyik sem volt igazán alkalmas, de tény, hogy még a Photog az, ami ezekből minimálisan tűrhető volt. Figuraként szerintem ez sem állta volna meg a helyét, mert azért ennél sokkal izgalmasabb karaktereket lehetett kapni a MOTU vonalban ekkoriban. A története sem túl erős…a karakter feje egy robotikus kamera, amivel „beméri az ellenfele gyengeségeit”, majd azok legyőzése után a mellkasán látható monitoron visszajátssza, a győzelem legjobb pillanatait. Elég gyengén hangzik. Az viszont, hogy a Mattel nem tartotta be a szavát, az elég gáz, ugyanakkor az is biztos, hogy a felelőtlen ígéretük miatt biztosan veszteséges lett volna a figura gyártása. 2011-ben (amikor Nathan már 37 éves volt…) a Masters of the Universe Classics 30th Anniversary sorozatban végül mégis kiadták, de ez már akkor sem ugyanaz. A figura mindenesetre ekkor sem nézett ki jobban.  

1.Mad Bubbler – 1986, Thundercats, LJN

A Thundercats volt az LJN legjobban teljesítő játékvonala. Mondjuk úgy, hogy az egész erősen hajazott a Masters of the Universe világára a maga elborult negatív karaktereivel, a kardozós, lovagias hőseivel és a belőlük készült játékok érdekes funkcióival. A változatos kunsztok sokszor jót tesznek egy játéknak, de ugyanakkor volt olyan is, amikor egy figurának olyan funkcionalitást terveztek, ami egyáltalán nem illett nemhogy a játékvonalhoz, de még ámblokk az akciófigurák világához sem. A Mad Bubbler figura erre jó példa. A rajzfilm története szerint Mad Bubbler egy ősi fantom, aki olyan buborékokat tud kibocsájtani, amelyek befolyásolják az elmét. Ez még egy rajzfilmben sem egy túl acélos képesség, szóval meglehetősen merész vállalkozás volt figurát készíteni belőle, főleg úgy, hogy a karakter képességét mindenképpen meg akarták csinálni működő formában. Ezt természetesen a jó öreg szappanos víz segítségével oldották meg, amelyet be lehetett tölteni a figura testében található tartályba, majd a figura nyakát kihúzva az egyfajta buborékfújóként funkcionált volna. Kevés olyan funkciót tudok elképzelni, ami ennél kevésbé illett volna egy akciófigurához. A figurából több prototípus is készült, amelynek a képe katalógusokban is feltűnt, ám végül a Bubblert nem küldték sorozatgyártásba. Azon kívül, hogy maga a funkció se ment túl jól, sikerült egy olyan figurát előállítani, ami egyáltalán nem hasonlított a rajzfilmben látható lényre, így az LJN törölte a kiadását. Manapság a custom készítők egyik kedvelt célpontja.

Természetesen most is voltak, amelyek éppenhogy lecsúsztak a listáról….

Muta Party Wagon – 1992, TMNT, Playmates

A Tini Nindzsa Teknőcök Party Wagon-ja, az egyik legjobb és legtipikusabb járgány, amit a Playmates csak kiadott a vintage-nek számító TMNT vonalban. Ezért szerintem különösen kellemetlen, hogy majdnem kiadtak egy olyan változatot belőle, amiben a járgányt, némiképp Transformers-szerűen át lehetett volna alakítani egy óriás robottá. Szerintem ez nagyon idegennek hatott volna a TMNT világától. Végül azért nem tettem fel a listára, mert a vezető magyar TMNT szakértő úr azt mondta….hogy szerinte ez az ötlet nem volt hülyeség és ő kajálta volna ezt a játékot.

Princess Slug, 1995, Eatworm Jim, Playmates

Az Eatworm Jim sorozat 2. kiadatlan hullámában látott volna napvilágot a Princess Slug elnevezésű figura, ami így kép alapján egész egyszerűen gusztustalan. Végül azért nem került fel a listára, mert a játékban is ilyen volt, tehát a figura voltaképpen hitelesen ábrázolta volna, ezt a meglehetősen visszataszító karaktert.

Inflator a felfújható He Man figura, 80-as évek, MOTU, Mattel

Számos olyan Masters of the Universe figurát megterveztek, aminek a funkciója elég elborult volt. Az egyiknek, amiről csak concept art maradt fenn, felfújható lett volna a felső teste a kiegészítője segítségével, ami leginkább egy demizsonra hasonlít. A hátába dugva levegőt lehetett vele pumpálni a valószínűleg rugalmas anyagból tervezett figurába. Szinte garantált lett volna, hogy a cuccot kidurranásig fújják a kölkök. Custom azért létezik belőle.

Köszönöm a figyelmet!

TB