A Woman’s Day magazin féle Star Wars playset-ek

A Star Wars filmek és a hozzájuk kapcsolódó Kenner féle akciófigurák minden szempontból korszakalkotó mesterművek voltak. A filmek megreformálták a filmkészítést, forradalmasították a trükkök mesterségét és egy olyan marketing / merchandise gólemet hoztak létre, ami a mai napig hatással van a filmes termékek kereskedelmére. A figurák nem különben korszakalkotóak voltak, hiszen ezeknek köszönhetjük például azt, hogy az akciófigurák többsége, a kompakt és tökéletesen használható 3,75”-es méretben készült, évtizedeken keresztül. A Star Wars…és a karakterekből készült játékok 1977-óta, bárhol felbukkanhattak és fel is bukkantak… reklámoztak velük voltaképpen bármit.. a figurákat is meg lehetett találni egészen érdekes terméktársításokkal és manapság is felhasználják a karaktereket marketing célokra a kukorica konzervektől kezdve a WC papíron át bárminél. Ez a kezdetek óta így van, de néha voltak olyan esetek is, amikor a Star Wars játékok inspirálóan hatottak mások kreativitására és ezt ráadásul a jó cél – azaz a gyerekek tartalmas szórakozása – érdekében használták fel. Az alábbiakban ilyesmi cuccokról lesz szó…-egy mai divatos kifejezéssel élve –DIY, ám mégis vintage Star Wars cuccokról…a Woman’s Day Magazin féle Star Wars Playsetekről.

Ha valaki kb. olyan idős, mint én emlékezhet rá, hogy a (főleg anyukák által) saját kézzel készült „home made” cuccokat bizony nem az elmúlt évek „kézműves” forradalma találta fel. Az én gyerekkoromban kb. a fél ország a Burda szabásmintákból varrogatott otthon, kötögették a pulóvereket és bizony néha játékokat is fabrikáltak az ilyen irányultságú szülők. Természetesen ez nem volt másként Amerikában sem, így ott is számos magazin, könyv és egyéb kiadvány segítette a jó kézügyességgel megáldott embereket. A kézi játékkészítés is óriási múltra tekint vissza, úgyhogy nyilvánvalóan ebben a témában is rengeteg könyv, illetve újságcikk jelent meg, már az 50-es évektől kezdve. Nyilván főleg babákat, babaházakat, állatfigurákat és hasonló dolgokat lehetett ezekből előállítani, de néha azért megjelentek a kifejezetten fiús témák is.

A Woman’s Day magazin egy tradícionális nőknek szóló havilap, ami 1931-óta megszakítás nélkül, minden hónapban megjelenik az Egyesült Államokban. A különféle szokásos életmódtanácsok, receptek, házipraktikák és egyéb nőknek szóló cikkek mellett a 70-es, 80-as években külön rovatot szenteltek a házi készítésű játékterveiknek, amelyek olyan sikeresek voltak, hogy több ízben is kiadták őket külön könyv formájában. Az 1978. novemberi kiadás viszont játék szempontból abszolút különleges volt, hiszen ekkor egy Star Wars-al kapcsolatos játékot mutattak be.

1978-ban még bőven tartott a Star Wars őrület. Az év januárjában váltak elérhetővé a Kenner féle Star Wars figurák is, amelyekért gyerekek milliói rajongtak. Ez a rajongás nyilván kihatott a szülőkre is, úgyhogy egyáltalán nem is csoda, hogy még egy ilyen konzervatív, háziasszonyoknak szóló magazin is, mint a Woman’s Day foglalkozott a kérdéssel.  A 78. novemberi lapszám saját készítésű játék rovatában ugyanis egy rendkívül komplex, űrállomás playset képei voltak láthatóak, amelyet egyértelműen a Kenner féle Star Wars figurákhoz szántak.

Azt hozzá kell tenni, hogy 78-ban még egyáltalán nem volt sok eredeti Kenner-féle playset a piacon. A Cantina Adventure Set éppen csak megjelent, de csak a Sears áruházakban volt kapható, úgyhogy az egyetlen széles körben is megvásárolható playset a Death Star Space Station volt ekkoriban. Az összes többi darab, a sima Cantina, a Land of Jawas és a Droid Factory ugyanis csak a következő évben jelentek meg, így egyáltalán nem volt ördögtől való, hogy a magazin megtervezett egy saját kezűleg -elvileg bárki által- elkészíthető Star Wars playsetet.

Az Outer Space Station playset ugyanakkor nem volt -hivatalos- Star Wars playset. A Star Wars-os mivoltát egyedül az hangsúlyozta, hogy a bemutató képeken rengeteg Kenner féle Star Wars figurát és járművet felhasználtak. Igazából bárminemű engedély nélkül, de mivel egyrészt sehol se írták le, hogy ez egy Star Wars cucc, másrészt pedig a Kenner-nek is jól jött az ingyen reklám, ezért a cuccok felhasználásának nem lettek következményei. A modulárisan felépíthető űrállomásról négy oldalon keresztül volt szó és a meglehetősen jól sikerült képeken tényleg egy rakás Star Wars figura látszódott. Az első 12 kiadott figurából (ugye ekkoriban java részt még csak ezek voltak kaphatóak) például 11-et felhasználtak, plusz az X-Wing és a Tie Fighter járművet is. A figurák mennyiségére se lehet panasz, hiszen volt olyan kép, amelyen nem kevesebb, mint 9 Jawa figura szerepel, ráadásul az első szériás „vinyl cape” verzióból. A mai gyűjtői agyunk pontosan tudja, hogy ezen a fotón a mai árfolyamon számolva, kb 14000 dollárnyi figura van jelen, de persze ők még kb. 3 dollárért vették darabját. Valószínűleg bele se gondoltak, hogy milyen különlegességgel dolgoznak.  

A teljes képhez azért az is hozzátartozik, hogy a képekhez nem csak Star Wars cuccokat használtak fel. Pár képen látszik 1-2 Mego féle Micronauts cucc is (pl az Ultronic Scooter motor), de azért egyértelműen a Star Wars dolgokon volt a hangsúly.

Éles szemű olvasóim észrevehették, hogy a magazin oldalain bizony sehol se látszódnak az űrállomás konkrét, részletes tervei. Nos, a tervek megszerzéséhez, egy kicsit dolgoznia is kellett a szülőknek. Az újságban volt egy kis kivágható jelentkezési lap, amit, ha kitöltve visszaküldött az ember, egy dollár kíséretében, akkor az újság elküldte postán a konkrét terveket is. Állítólag elég sokan így is tettek. Nagyjából ez ugyanaz a rendszer volt, mint amit számos játékgyártó is alkalmazott a különféle Mail in order-es forgalmazású játékoknál.

A konkrét tervek láttán aztán igencsak elsápadhatott a kedves közönség. Az Outer Space Station-t ugyanis egyáltalán nem volt egyszerű megépíteni. Egy csomó anyag kellett hozzá (Farostlemez, fenyőfa, forgócsavarok, PVC cső, laminált lapok, vászon, gumiszalag stb.), amelyek közül néhány nem szokott éppen minden háztartásban előfordulni. Az elemek előállítása és az összerakás is elég összetett volt, viszont cserébe, a végeredmény elég strapabíró lett. Az egyes modulok önmagukban is előállíthatók, illetve használhatóak voltak, úgyhogy szerencsére nem is kellett az egészet megépíteni ahhoz, hogy a gyerek boldog legyen.  Nem is volt gyakori, hogy valaki az egészet megépítette.

Összességében az űrállomás meglehetősen futurisztikus hatást kelt. Szerintem nem sikerült eléggé „Star Wars-osra”. Túl sok a fehér szín és a kupolás rész miatt nekem inkább egy 70-es évekbeli, „Galaktika magazinos” jellegű sci-fi ugrik be róla, nem pedig a Star Wars. A technikai megoldásai viszont kétségtelenül jól sikerültek. Volt itt kabinos felvonó, leszállópálya és egy működtethető szalag is, amit akár mozgójárdának, akár mondjuk gyártószalagnak is fel lehetett használni. Az összes modul egymás mellé rakva azért egészen jól néz ki és biztos vagyok benne, hogy nagyon jót lehetett (volna) vele játszani. Ugyanakkor más színekben azért szerintem jobban mutatna.

A lapszám és a tervek elég sikeresek lettek. Később bekerült a playset az 1982-es Woman’s Day Book of Best-Loved Toys & Dolls című kiadványba is, így keménykötésben is megvásárolható volt. A siker természetesen nem kerülte el a kiadó és a Kenner figyelmét se, így a következő filmhez a Birodalom Visszavág-hoz immáron engedéllyel készíthetett az újság hasonló playseteket.

Az újabb playsetek az 1980. November 25.-én, hálaadáskor megjelenő Women’s Day lapszámban voltak megtalálhatóak. A nagy sikerre való tekintettel immáron nem is egy, hanem kettő ilyenről közöltek képeket. Az egyik Hoth-os témájú a másik pedig Dagobah témájú volt, ami azért is volt szívmelengető, mert a Kenner saját Dagobah playsetje ekkor még nem jelent meg (a Hoth-os Kenner playset-ek viszont igen). Amint az látható, itt már nevén nevezhették a gyereket és konkrétan le is van írva, hogy ezek bizony Empire Strikes Back playset-ek. Használták a Hoth, a Dagobah, a Rebel kifejezéseket, illetve a karakterek neveit is.

A két új playset terveit hasonló módon lehetett megszerezni, mint az Outer Space Station-ét, de ezek viszont jóval egyszerűbbek voltak. Valószínűleg ez egy valós igényként jelentkezett mind a felhasználók, mind pedig a Kenner részéről, hiszen mit érnek a szép playset tervek, ha senki se tudja őket otthon megépíteni? Az anyaghasználatot is inkább a háztartásokra tervezték, úgyhogy ehhez elég volt a hullámkarton, a hungarocell, a vatta, a gumikesztyű és más hasonló egyszerű alapanyagok. A playset-ek ennél fogva egyszerűbbek, ám sokkal kevésbé strapabíróak lettek, ugyanakkor ezeket többen meg is építették, úgyhogy az alkotók végülis elérték a céljukat.

A képeken több érdekesség is látszik. Egyrészt említik a Wampát és hivatkoznak rá „Fearsome Ice creature-ként” is. Meg is lehetett itt építeni a Wampa barlangját, amibe egy Luke figurát be lehetett lógatni fejjel lefelé. Ez egy teljesen jó ötlet volt, hiszen ezt így hasonló formában a Kenner se adta ki. Ugyanakkor elég kellemetlen lehetett a fotózás szempontjából, hogy ekkor még nem létezett a jól ismert Kenner féle Wampa figura. Azt csak 82-ben adták ki, tehát Wampa figura nélkül kellett ábrázolni egy Wampa barlangot….ami azért annyira nem jó. A másik vicces rész a „Personnel Launcher”, ami lényegében egy trambulin volt….nos, nem tudom…lehet, hogy nem láttam elégszer a Birodalom Visszavág-ot, de én nem emlékszem egyetlen lázadó trambulinra sem. A gyerekeknek lehet, hogy jó móka volt fellövöldözni a figurákat, de azért itt megmaradhattak volna a filmhűségnél. Érdekes még, hogy Hoth Luke helyett itt egy Bespin Luke-ot lógattak fel, illetve Bespin Leia van a Hoth Leia helyett, de lehet, hogy ezek csak azon év végén jelentek meg, ezért nem álltak rendelkezésre a fotózáskor. Hasonló a helyzet a Snowspeeder-el is, itt a rendes járgány helyett, a már elérhető Die Cast Snowspeeder-t használták fel. A Hoth playset ettől függetlenül egészen tisztességesen néz ki és kifejezetten jól mutat a képeken a sok Snowtrooper. Én el tudtam volna vele játszani az biztos.

A másik playset viszont szerintem borzalmas. Ez egy Dagobah terep szeretne lenni, de a rengeteg barnára festett hullámkarton és a vulkán (!) miatt, az egész inkább egy pokolbéli tájra hasonlít. Van itt slime-szerű trutyival töltött mocsár, kövek és szentélyre hasonlító szikla is. Itt már jóval kevésbé sikerült ízléses képeket csinálni. Egyrészt nem értem, szegény Walrus Man (aka Ponda Baba) mit ijesztgeti a jónépet a vulkán mellett? Másrészt, mit keresnek itt a Jawák (immáron a vászon köpenyben, tehát nem hasznosították újra a vinyl cape Jawákat)? Szegények olyanok a trutyis medence körül, mintha valami elcseszett sátánista szekta papjai lennének. Úgyhogy ez sajnos egy kevésbé sikerült darab lett és bőven elég lett volna csak a Hoth-os.

Az eredeti kiadású playset tervek a mai napig keresettek és viszonylag ritkán is bukkannak fel, ezért relatíve drágák is. A fent említett két Woman’s Day lapszám is természetesen hasonlóan keresett, hiszen bármi amiben annak idején Star Wars-al kapcsolatos dolog volt ma érdekes lehet a gyűjtők számára. Furcsának tűnhet, de bizony ezek a cuccok is hozzátartoznak a szövevényes vintage Star Wars történelemhez.

 TB