A túl nagy Tauntaun

Amikor a Kenner tervezői nekiálltak 1994-ben az új Power of the Force Star Wars figurák tervezésének, az volt a koncepció, hogy a kor kívánalmainak megfelelően, a figurák legyenek szerkezetileg teljesen újak. Ez eredményezte végül a mindannyiunk által ismert „heroisztikus” azaz túlságosan izmos felépítést. Ugyanakkor a játékvonalban a kezdetektől fogva számoltak járművek, playset-ek és később pedig a creature figurák kiadásával is, amelyeknél viszont egy másik irányelv, a spórolás volt a fő irányadó. A Kenner szakemberei úgy gondolták, hogy a korábbi járgányok egy kis festési vagy funkcióbeli frissítéssel ugyanúgy eladhatóak lesznek 1995-ben is, ahogyan eladhatóak voltak 1980-ban, így a legtöbb Power of the Force jármű esetében a korábbi vintage alapból indultak ki, ami jelentős költségmegtakarítást eredményezett a cégnek. A dolog egyébként bejött, az alap járgányok többsége (Tie Fighter, X-Wing, Speeder Bike) megfelelő alap volt a 90-es években is, ám az 1997-től kiadott creature figurák esetében a vezetőség már nem osztotta a tervezők álláspontját.

A vintage érában a Kenner számos jól sikerült creature figurát a piacra dobott, volt két féle TaunTaun, Wampa, Rancor és persze Jabba is, amit a Power of the Force sorozatban ugyanúgy terveztek megjelentetni. A tervezők úgy gondolták itt is a járgányoknál bevált módszert fogják megjátszani és a már meglévő mintákból, némi festési módosítással meg tudják majd oldani ezt a feladatot is. A vezetés és a marketingesek ugyanakkor nem így gondolták, ezért amikor az újrahasznosításból kiinduló munkálatok már előrehaladott állapotban voltak (a Rancor-ból pl volt már vintage alapú prototípus is), utasították a tervezőket, hogy csináljanak inkább teljesen új figurákat. Ez némely esetben érthető volt. A vintage Wampa, a Dewback vagy a Rancor nem biztos, hogy elég részletesnek hatott volna 1997-ben, de például a TaunTaun-al szerintem pont nem lett volna semmi gond. Ennek ellenére mindegyiknek teljesen újnak kellett lennie.

Ennek megfelelően az egyik első creature figura, amit megcsináltak az új TaunTaun volt, ami mellé természetesen egy Hoth ruhás Luke figurát terveztek kiadni. Mivel a figurának ülnie kellett a TaunTaun hátán és a vintage Taun megúszós, nyitható hátú megoldása ekkoriban már egy kicsit gagyinak hatott volna, ezért hiába adtak már ki korábban Hoth ruhás Luke figurát a single card-os sorban is, bizony ebből is teljesen újat kellett tervezni. Olyat, ami kellőképpen széles lábtartással bír és hajlítható a térde, hogy fel lehessen ültetni a Taun hátára. Az elvárás az volt, hogy az 1997-es Taun Taun legyen szebb, részletesebb és filmhűbb, mint az 1980-as és ha lehet, az arányosságra is jobban figyeljenek. Nos, valószínű, pont az utóbbi kritériumnál csúszhatott el valami.

A tervezők ugyanis sikeresen előállítottak egy ténylegesen szép TaunTaun-t egy olyan Luke figurával, amit rendesen fel is lehetett ültetni a hátára. A részletek rendben voltak, a funkciók is rendben voltak és el is készült egy bemutatható, jó minőségű prototípus, amit meg is mutattak az elöljáróknak. A méretekkel viszont valamit nagyon csúnyán elnéztek, így a kívánt méretnél sikerült egy legalább 1,5-szer nagyobb TaunTaunt-t csinálni, mégpedig egy a hozzá arányos Luke figurával.  

Ez nyilvánvalóan egy hiba volt. Ezzel a mérettel mind a lény, mint pedig a Luke figura kilógott volna a többi 3,75”-es POTF figura közül, de a többi creature figurához képest is teljesen aránytalanok lettek volna. Nagyjából egyébként egy fél Rancor-nyi méretű volt ez a TaunTaun prototípus, ami nyilvánvalóan túlzás. A nagyobb méret egyébként több anyagot jelentett volna és a tervezett csomagolási méretbe se fértek volna bele, így az elöljárók utasították a tervezőket, hogy minden munkálatot kezdjenek előről.

A végleges változat aztán részleteiben már nem nagyon tért el a túlságosan nagy prototípustól, csak a méreteiben. Mondhatjuk, hogy csupán a már meglévő prototípusokat kicsinyítették le. A TaunTaun-t nagyjából az eredeti méret 2/3-adára vették vissza, míg a Luke figurát érdekes módon, csak nagyjából 10%-al, amit főleg a lábak rövidítésével értek el. Ennek köszönhetően a kiadott változatnál már filmhűbben aránylott egymáshoz a hátasállat és a lovasa.

A végeredmény így egy meglehetősen jól sikerült darab lett, ami hamar népszerű lett a gyűjtők körében. A következő évben így kiadtak belőle egy másik változatot, immáron egy Han figurával. Az óriás TaunTaun prototípusból eddig csupán egy darab került elő, de a Luke figurákból, ha minden igaz több is létezik, többféle lábbal.

TB